A múlt héten mutatták be a versenyképes adórendszerre vonatkozó javaslatukat a Big 4 tanácsadó cégek szakértői. Alapvető cél volt a gazdasági növekedés gyors előmozdítása, viszont ennek az lenne az ára, hogy 1100 milliárd forintnyi bevételtől esne el az állam. Ennek lenne része az ekho eltörlése is, amivel az adórendszer egyszerűsítése és a feketegazdaság visszaszorítása lenne a cél...
Az adóreform javaslatot a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham), a Joint Venture Szövetség és a Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társasága is támogatta.
A szakértők szerint a hazai gazdaság és az adórendszer versenyképessége a foglalkoztatás és annak közterhei terén jelentősen sérül. A viszonylag alacsony jövedelemsávban ugyanis minimális az adóterhelés, így ez sokakat ösztönözhet az adóelkerülésre. Az így kieső bevételeket az állam általában adóemeléssel pótolja, ami tovább csökkenti a becsületesen adót fizetők körét.
Részben emiatt születetett meg az a javaslat is, hogy a bevételen alapuló jövedelemátalányokat, mint az ekho, az őstermelő vagy az egyéni vállalkozó átalányadózása, meg kellene szüntetni. De vajon ez mekkora kört érint, és ki adózhat például ekho-s konstrukció szerint?
Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás
A 2006 januárjában bevezetett adónem már az elejétől kezdve sokak nemtetszését vívta ki. Többször is szó volt már az eltörléséről is, de végül mindig megmaradt, még ha pontosítások és apróbb változások voltak is.
Magyarországon azok a munkaviszonyban vagy vállalkozási, megbízási szerződéses jogviszonyban dolgozók, valamint munkaadóik adózhatnak az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szabályai szerint, akik a következő területeken dolgoznak:

Mennyit kell fizetni?
A magánszemély az ekho alapja után 15 százalékot fizet be, de abban az esetben ha az illető nyugdíjas, vagy igazolta, hogy a befizetései már elérték a járulékplafont, akkor csak 11,1 százalékot köteles fizetni. A munkáltató fizetési kötelezettsége 20 százalék az ekho alapja után.
Az általános szabálytól eltérően az EGT-államban biztosított személynek juttatott ekho alapul szolgáló bevételt 9,5 százalék ekho terheli, amelyet a kifizetőnek kell megállapítania és levonnia.
Az alkalmazottat terhelő ekhóból az adóalap 9,5 százaléka személyi jövedelemadónak, 3,9 százaléka nyugdíjjáruléknak, magánnyugdíj-pénztártag esetében az alap 0,1 százaléka nyugdíjjáruléknak, az alap 3,8 százaléka magánnyugdíjpénztári tagdíjnak, 1,6 százalék pedig természetbeni egészségügyi járuléknak minősül. A kifizetőt terhelő ekhóból pedig az alap 3,3 százaléka egészségbiztosítási járuléknak, 16,7 százaléka nyugdíjbiztosítási járuléknak minősül.
A befizetett ekho alapján a magánszemély (az EGT-államban biztosított személy kivételével) egészségügyi szolgáltatásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, baleseti járadékra és nyugdíjbiztosítási ellátásra jogosult, viszont az ekho megfizetésével a magánszemély az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira (táppénzre) nem szerez jogosultságot. Nyugdíjszolgáltatás esetén az ellátási alap számításánál keresetként, jövedelemként azon ekhoalap 50 százalékát kell figyelembe venni, amely után a magánszemélyt terhelő ekho mértéke 15 százalék volt.
JÓL JÖNNE 3 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 3 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 64 021 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,68%), de nem sokkal marad el ettől az ERSTE Bank (THM 10,83%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Aki jogosult erre a fajta adózási módra, annak választására, és mértékére vonatkozó nyilatkozatát az adóévben bármikor megteheti, azzal, hogy a munkáltató a nyilatkozatot a még nem számfejtett összegre veszi figyelembe. A cég ezután mindaddig a dolgozó említett nyilatkozata szerint jár el, amíg a magánszemély vissza nem vonja az ekho választására vonatkozó nyilatkozatát.
Nem mindenki...
Viszont az alkalmazásának van egy bevételi határa, 25 millió forintig lehet alkalmazni, ha a dolgozó általános közterheket viselő bére meghaladja a minimálbér tizenkétszeresét, vagyis ha mindössze minimálbért keresünk egy hónapban, akkor felesleges is, mivel eddig a határig az általános adózási szabályok érvényesek. De emellett ahogy csökken az általános terhekkel adózó részösszeg a fizetésben, olyan arányban csökken a 25 millió forintos határ is.
A minimálbér 2008-ben 69 000 forint havonta, ami éves szinten 828 000 forintot jelent. Ehhez társul az évi 25 millió forintig adózó ekhós jövedelem. De abban az esetben ha az általános szabályok szerint adózó jövedelem csak évi 621 000 forint lenne, vagyis csak a 12 havi minimálbér háromnegyede után lenne megfizetve az általános szabályok szerint minden közteher, akkor az ekhós rész legfeljebb 18,75 millió forint lehetne.
A bevallási kötelezettség értelmében minden közterhet az adóhatósághoz kell bevallani, és befizetni minden hónap 12.-ig. Viszont nagy probléma, hogy csak a forintban kifizetett bérekre lehet alkalmazni, valutában értékpapírban, vagy természetben megszerzett vagyonra nem.
A benyújtott személyi jövedelemadó bevallások tanúsága szerint megközelítőleg nyolc és félezer személy nyilatkozott úgy a 2006. évben, hogy valamely jövedelme után az ekho szabályai alapján kíván adózni - derült ki az adóhatóság adataiból.
A legjelentősebb eredménye ennek az adónemnek, hogy legalább fizetnek valamennyit az érintettek a költségvetésbe. Ugyanis azokban a szakmákban, ahol alkalmazni lehet az ekhót a dolgozók nagyon gyakran feketén kapják a fizetésüket. Ezzel viszont valamennyi jut a költségvetésbe is, de az e szerint adózóknak mégsem kell akkora adóterhet fizetniük mint egyébként. Bár az adóhatóság szerint az ekho bevezetésének nem a bevételek növelése volt az elsődleges célja, hanem az adó kiszámításához kapcsolódó adminisztrációs teher csökkentése.
Pont emiatt akarják most a Big4 tanácsadócégek szakértői eltörölni ezt az adónemet, mert plusz egyet jelent amire figyelni kell, aminek az adminisztrációja eltér a szokásostól, vagyis nagyobb adminisztrációs terhet jelent. Ráadásul az sem biztos, hogy igazságos a többi szakmában dolgozóval szemben a könnyített adóteher.
-
Másokért tenni? A Lidl-nél igazán megéri!
A diszkontlánc ünnepi összefogásra hívja vásárlóit, hogy három partnerszervezetével összefogva támogassa a hátrányos helyzetű gyermekek karácsonyát.
-
Adatvezérelt energiakereskedelem és AI-transzformáció: ezek az Audax Renewables jövőévi célkitűzései
A Pénzcentrum Pap Gabriellát, az energetikai vállalat ügyvezető igazgatóját kérdezte.
-
4,8 százalékos kamatot biztosít a Gránit Bank új prémium bankszámlája (x)
A napi kamatjóváírás miatt az EBKM 4,92 százalék.
-
3,5%-os kamatozású hitellel segíti a tudatos otthontervezést a Fundamenta megújult lakásszámlája (THM: 5,04–5,31%) (x)
Frissítette egyik legnépszerűbb termékét, az Otthontervező Lakásszámlát a Fundamenta, azzal a céllal, hogy még inkább megkönnyítse ügyfelei számára lakáscéljaik elérését.
-
A stílus maga az ember - már karkötővel és gyűrűvel is fizethetnek a Gránit Bank ügyfelei (x)
A Gránit Bank most azon ügyfeleinek, akiknek az ajánlására két további ügyfél számlát nyit a banknál december 19-ig, díjmentesen biztosít digitális fizetésre alkalmas karkötőt.








