Változások mindenhol...
Január elsejével a szakértők, és a gazdaság szereplői kíváncsian várták, hogy a korábban beharangozott törvényváltozások részletei kiderüljenek. Az új, átalakított törvények életbe lépésével számos üdvös, és számos fájdalmas változásnak is tanúi lehetünk. Ezek közül néhány a társadalombiztosításról szóló törvényt érinti...
A január 1-től érvényes változatban leginkább értelmezésbeli és fogalmazásbeli korrekciók vannak, de azért van egy két fontos dolog, amit szintén átvariáltak.
Először is tisztázásra került például a minimálbér. Az eddig hatályos törvény nem írta le fogalmi szinten, hogy mit is kell ez alatt érteni, az új törvény szerint viszont már megteszi ezt, a minimálbér a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes bér összege.
Változtattak a minimális járulékalap meghatározásán is. Korábban meg volt adva, hogy 131 ezer forint után mindenkinek meg kell fizetnie a minimális járulékalapot akkor is, ha kevesebb a havi fizetése. Az új szabály szerint viszont a minimális járulékalapot most már a minimálbér kétszerese után kell megfizetni, vagyis 2008-tól 69 ezer forint kétszerese után.
Ebből következik, hogy a minimálbér összege is megváltozott. 2007-ben még 65,5 forint volt, 2008-ban viszont már 69 ezer forint a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók bére. Így a minimum járulékalap idén 138 ezer forint, vagyis ez után kell kifizetni a járulékokat.
További lényeges pont, hogy megváltoztak a járulékmértékek is. Pontosabban a fizetendő járulék továbbra is 29 százalék, viszont azon belül változott a társadalombiztosítási és egészségbiztosítási járulék aránya. 2007-ben a ezek mértéke a következőképpen alakult:
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
2008-ban a százalékok változásának köszönhetően a következő rendszer szerint kell fizetni a járulékokat:
2007 január elejétől vezették be a korkedvezmény-biztosítási járulékot, melyet 2007-ben a központi költségvetés átvállalt. 2008-tól ez viszont tényleges fizetési kötelezettségként fog megjelenni, mivel idén már csak részleges támogatást nyújt az állam, a fizetési kötelezettség 75 százalékát állja, a maradékot az érintett foglalkoztatónak és egyéni vállalkozónak kell fizetnie.
A járulék mértéke 13 százalék, amiből így 3,25 százalékot kell kifizetni. De a dolgozó nyugdíjasok, és a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozók fellélegezhetnek, nekik nem kell fizetni ezt a fajta járulékot.
Tanév közben a diákok jellemzően 15–20 óra diákmunkát szoktak vállalni, azonban vannak olyan diákok, akiknek az élethelyzete lehetővé teszi, hogy teljes munkaidőben dolgozzanak.
Minden eddiginél nagyobb létszámleépítésről érkeztek hírek a sárvári Flex üzeméből. Az amerikai óriáscégtől származó értesülések szerint akár 2000 munkavállalótól is megválhatnak.
Már idén munkaszüneti nappá válhat december 24. egy frissen benyújtott törvényjavaslat szerint: a kezdeményezés elfogadása esetén szenteste a munkavállalók többségének nem kellene dolgoznia.
A makrogazdasági adatok egyelőre nem mutatnak drasztikus összeomlást a munkaerőpiacon. Bár a nyár folyamán történtek jelentős gyárbezárások, a foglalkoztatottság kismértékben nőtt
Egy drága mechanikus óra megvásárlásával még nem érnek véget a kiadások: a szerkezet rendszeres karbantartást igényel, amely akár több százezer forintba is kerülhet.