"Egyszerűsített" adózás: feketén, fehéren...

Ugyan csak 2006 januárjában vezették be, de tavaly nyáron már folytak az egyeztetések, és szó volt az eltörléséről is, de végül csak pontosításra került sor. A változások között a leglényegesebb a 2007 márciustól életbe lépő javaslat volt, miszerint a minimálbér (65 500 forint) után mindenképpen meg kell fizetni a szokásos terheket, és csak az a feletti összeg adózható ekhós konstrukcióban.

Magyarországon azok a munkaviszonyban vagy vállalkozási, megbízási szerződés alapján folytatók, valamint munkaadóik teljesíthetik a bérek után a közteherviselési kötelezettségeket egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) formájában, akik többek között könyv- és lapkiadó szerkesztőjeként, újságíróként, képzőművészként, iparművészként, rendezőként, operatőrként, fotóriporterként, korrektorként, designerként, képszerkesztőként, művészeti vezetőként, vagy akár hangmérnökként dolgoznak.

A magánszemély az ekho alapja után 15 százalékot fizet be, de abban az esetben ha az illető nyugdíjas, vagy igazolta, hogy a befizetései már elérték a járulékplafont, akkor csak 11 százalékot köteles fizetni. A munkáltató fizetési kötelezettsége 20 százalék az ekho alapja után.

Az alkalmazottat terhelő ekhóból az adóalap 11 százaléka személyi jövedelemadónak, 4 százaléka nyugdíjjáruléknak, magánnyugdíj-pénztártag esetében az alap 0,1 százaléka nyugdíjjáruléknak, az alap 3,9 százaléka magánnyugdíjpénztári tagdíjnak minősül. A kifizetőt terhelő ekhóból pedig az alap 9 százaléka egészségbiztosítási járuléknak, 11 százaléka nyugdíjbiztosítási járuléknak minősül.

Az eredeti ötlet szerint az ekho a személyi jövedelemadót, és a társadalombiztosítási járulékot váltotta volna ki. Az ekho alapját képező bevételre más adót és járulékot nem kell fizetnie sem a dolgozónak, sem a bér kifizetőjének, viszont a tételes egészségügyi hozzájárulást nem váltja ki, de mivel a tételes eho megszűnt, januártól ezen a címen 1,6 százalék természetbeni egészségügyi járulékot fizethetnek majd a dolgozók.

A kevesebb járulékfizetés ellenére a befizetett ekho alapján egészségügyi szolgáltatásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, baleseti járadékra és nyugdíjbiztosítási ellátásra is jogosult az alkalmazott. Továbbá az ekho alapját képező bevételre a 15 illetve 11 százalékos fizetési kötelezettségeken túlmenően egyéb adót és más közteherrel összefüggő fizetési kötelezettséget kiróni nem lehet.

Aki jogosult erre a fajta adózási módra, annak választására, és mértékére vonatkozó nyilatkozatát az adóévben bármikor megteheti, azzal, hogy a munkáltató a nyilatkozatot a még nem számfejtett összegre veszi figyelembe. A cég ezután mindaddig a dolgozó említett nyilatkozata szerint jár el, amíg a magánszemély vissza nem vonja az ekho választására vonatkozó nyilatkozatát.

Mindössze 15 százalék? Ilyen egyszerű lenne?