Uniós munkanélküliség: Magyarország ismét az átlag alatt, és a helyzet csak romlik?

A minden évben elkészülő jelentés az egyik legfőbb eszköze az Európai Bizottságnak, amivel a tagok foglalkoztatási politikáját elemzi, megmutatja a legfontosabb előrelépéseket, illetve teendőket, és a tagok által végrehajtandó feladatok kialakításában és végrehajtásában is segíteni tud.

2006-ban a gyorsuló gazdasági növekedés eredményeképpen az uniós munkaerőpiacok is jelentős mértékben javultak. A foglalkoztatás 1,4 százalékos növekedése 2000 óta a legjelentősebb mértékű emelkedés. Ráadásul a munka termelékenysége is felgyorsult 2005 évhez képest, ezzel az Egyesült Államokat is felülmúlva.

A foglalkoztatás fejlesztésének célja az, hogy uniós szinten megvalósuljon a 70 százalékos, a női munkaerőnél a 60 százalékos, az idősebbek esetén pedig az 50 százalékos foglalkoztatási arány. A teljes foglalkoztatás egyelőre a 64,3 százalékot ért el, a női munkavállalók esetén 57,1 százalékot, az idősebb dolgozóknál pedig 43,5 százalékot érte el a tavalyi évben. Ugyan a 2006-os jelentős növekedés nagymértékben hozzájárult ehhez az eredményhez, úgy tűnik az Európai Unió egyre nehezebben tudja teljesíteni a kitűzött célt.

A 2006-os eredmény azért is annyira jelentős, mert közel 10 éve nem regisztráltak az egész unióban foglalkoztatásnövekedést. Kiemelten magas volt ennek a mértéke Észtországban, Lettországban, Lengyelországban, Bulgáriában, Szlovákiában, és Írországban is. Ráadásul azokban az országokban is nőtt a dolgozó lakosság aránya, ahol az elmúlt években ez nem, vagy csak rossz irányba változott, mint például Németországban, Magyarországon, Hollandiában, vagy Portugáliában.

Bár ezen a szinten az országok között jelentős eltérések vannak, Lengyelországban a legalacsonyabb az aktív lakosság száma 55 százalékkal, Dániában viszont 77 százalékkal a legmagasabb foglalkoztatást regisztrálták. A dolgozó nők aránya ennek ellenére továbbra is alacsonyabb minden országban a férfiaknál.

Fiatalok munkaerő-piaci eredményeinek javítása

Sok EU tagállamban a fiatalok munkanélkülisége és a sikeres munkaerő-piaci integrációjuk nehézségei számítanak továbbra is a legjelentősebb kihívásnak, ugyanis a javulás ellenére ezen a területen még mindig nem történt jelentős változás, a munkanélküliségi ráta a tagországok átlagában 17,4 százalék a fiatalabb korosztály körében.

A probléma általában az iskolapadból a munkahelyre történő átlépéssel szokott lenni, sokan nehezen tudják ezt megvalóstíani, emellett pedig számos oyan eset is van, amikor a fiatal munkavállaló az ideiglenes rosszul fizetett munkahelyek csapdájától csak nagyon nehezen tud megszabadulni. A másik legfőbb ok a fiatalok foglalkoztatásának alacsony szintjére, hogy sokan alulképzettek. Ezért van kiemelt fontossága azoknak a programoknak, amelyek során megtanítják őket a kudarcok kezelésére, és a munka világába való beilleszkedésre.

A munkaerőpiac elhagyásának késleltetése

Jelenleg az 55-64 év közötti korosztály több mint fele nem dolgozik. Ennek jórészt a nyugdíjba vonulás az oka, de sokszor a rossz egészségi állapot, a családi kötelezettségek miatt nem dolgoznak. A felmérés során az is kiderült, hogy számos magasabb korosztályba tartozó meg van győződve arról, hogy nem kapna munkát.

Bár az idősek visszahelyezése az aktív népesség közé nem kis feladat, ez az egyik legdinamikusabban fejlődő terület, 2000 óta 7 százalékos növekedést regisztráltak. Ez leginkább az idősebb nők foglalkoztatásának növeléséből adódik. A nyugdíj és szociális rendszer reformja is segít a foglalkoztatás növelésében, mivel nő a nyugdíjkorhatár és így később mennek nyugdíjba a dolgozók.

A jelenlegi pozitív tendenciát viszont mindenképpen folytatni kell, mert nemzetközi viszonylatban még mindig kevés 50 év feletti dolgozik Európában. Az aktív öregedéshez viszont arra is szükség van, hogy a bizonyos kor felettiek megfelelő egészségi állapotban legyenek. A rugalmas munkaidő és munkaszervezés, valamint a dolgozók kortól független állandó képzése is jelentősen javíthatja az aktív lakosság arányát.

Negatív hatása van viszont annak, hogy a fiatal munkaerőnek kevesebb fizetést kell adni, így sokszor a munkaadóknak az az érdeke, hogy inkább a fiatalabb, de kevesebb tudással rendelkező dolgozókat alkalmazza, annak ellenére, hogy egy jó szakember megfizethetetlen egy vállalkozás működtetése során.

A tapasztalatok szerint viszont az alkalmazottak egy csoportja (főleg az idősebb munkavállalók, és az alacsonyabb iskolázottsággal rendelkezők) kisebb valószínűséggel vesz részt a munkaadó által finanszírozott képzésben, mint az EU más dolgozói csoportjai. Ez kedvezőtlenül hat ezeknek a csoportoknak a foglalkoztathatóságára is, így tovább rontva az alkalmazás lehetőségeit.

Mi a helyzet itthon?