Ha elindul a vonat... - hátizsákos kalandtúra Írországba?

Amit mindenképp tudnunk kell, mielőtt felvesszük a nyúlcipőt!

A múlt hét folyamán került megrendezésre az Európai Bizottság TAIEX Irodájának és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának közös szervezésében A munkaerő szabad áramlása az Európai Unióban című szeminárium, amelyen Irvine-Jankovics Katalin, az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) tanácsadója rávilágított arra, hogy milyen nehézségekkel kell szembesülnie annak, aki külföldön vállal munkát, illetve milyen előnyökkel járhat ez.

Egyrészt igen előnyös lehet a külföldi munka végzése további szakmai előmenetelünk szempontjából, másrészt új készségek elsajátítását segítheti, azt már nem is említve, hogy a nyelvismeretünkön is rengeteget fejleszthetünk.

A tanácsadó emellett kiemelte, hogy számos nehézséggel is tisztában kell lenniük azoknak, akik kimennek Magyarországról valamilyen munkát vállalni egy másik országba. A fogadó ország anyanyelv-ismeretének hiánya például nehézségeket okozhat mindennapi életünk során, ugyanakkor a jó nyelvérzékkel rendelkezőknek nincs okuk az aggodalomra.

Irvine-Jankovics Katalin tapasztalata alapján a külföldi munkavállalást gyakorta akadályozza az adott ország anyanyelvének ismeretének hiánya, ez alól kivételt egyes skandináv országok jelentenek, ahol az alapvető előírás a német, illetve angol nyelvre vonatkozik, emellett csupán az adott ország nyelvének megtanulására vonatkozó hajlandóságát szokták preferálni.

Gondot okozhat még az esetlegesen ismeretlen munkaerőpiac, hiszen amennyiben a munkavállaló nincs tisztában azzal, hogy milyen szabályok is vonatkoznak rá, a munkaadóra, illetve magára a munkára, az jelentősen megnövelheti a külföldi munkavállalás kockázatait.

Sokaknak maga a kiutazás, illetve az első fizetésig tartó időszak mindennapjainak finanszírozása is akadályozó tényezőt jelenthet - hívta fel a figyelmet az EURES-tanácsadó. Egy másik oldalt sem árt figyelembe vennünk, mielőtt esetleg elfogadjuk a számunkra sokat jelentő állást. Mégpedig azt, hogy egy teljesen ismeretlen kultúrába kell beilleszkednünk, az embereket egészen más gondolkodásmód jellemzi, mint itthon. Amennyiben családunkat nem tudjuk magunkkal vinni, arra is fel kell készülnünk, hogy majd a honvágy érzése mardossa szívünket.

Írország és a magyarok

A hazánk 2004-es csatlakozását követő 7 éves átmeneti időszakban az egyes uniós tagállamok korlátozhatják az új tagállamokból érkező, vagy oda tartó személyek munkavállalását. Írország azon országok közé tartozik, amelyek nem alkalmaznak munkaerőpiaci korlátozást Magyarországgal szemben.

Engedélyes kérdések

Nekünk az írországi munkavállaláshoz nem szükséges munkavállalási engedélyt szereznünk. A beutazásra és tartózkodásra érvényes szabályok, melyeket egy korábbi cikkünkben is megemlítettünk, Írország esetében is mérvadóak, vagyis 3 hónapig lehet beutazni és engedély nélkül ott tartózkodni, ezután tartózkodási engedélyt kell igényelnünk.

A munkavállalás fontos kérdései

Az írországi munkavállaláshoz egy úgynevezett Personal Public Service Number (PPS-szám) megszerzésére van szükség, amelyet a helyi szociális irodákban lehet igényelni. Hogy miért kell ezt a számot igényelni? Ennek révén szerzünk - az uniós direktíváknak megfelelően az ír munkavállalókkal egyforma - jogosultságot az egyes szociálpolitikai juttatásokra, közszolgáltatásokra Írországban.

Az adót az ír kormány Szakképzési és Munkaügyi Hatóságának (FÁS) információi szerint a munkaadó vonja le. Az ír Adóhivatal (Revenue) információi alapján az adóév január 1-től december 31-ig tart, az adó mértéke 34 ezer euró jövedelem után 20 százalék, az a feletti jövedelem esetén pedig 41 százalék.