Kirúgtuk az offshore cégeket: kié lesz a jövő?

2002-ben a közel ezer cégből mindössze 560 adott adóbevallást, 2005-ben viszont már kevesebb mint 500-an. A legnagyobb mértékben a tavalyi év során tűntek el, mivel megszűnt az offshore státusz, így a korábbi kedvezményes 4 százalékos adókulcs helyett már ők is a 16 százalékos kulcsot fizethetik.

Emellett azért maradt néhány kedvezmény is, mint például az, hogy a jogdíjak, és a csoporton belüli kamatbevételek 50 százalékával csökkenthető az adóalap, de ez még így is túlzott tehernövekedést jelentett a cégeknek, sokan végelszámoltak, vagy külföldi fióktelepet nyitottak, és így máshol fizetik a társasági adót. A szolidaritási adó bevezetése pedig szintén nem könnyítette meg a terheket.

A kormány offshore cégekkel szembeni politikája viszont nem biztos, hogy jó ötlet volt, ugyanis milliárdokat fizettek be a költségvetés számára, ami cégekre lebontva 24 millió forintot jelent. Ez a hazai cégek átlagos 1,2 millió forintjához képest túlságosan jelentős, még akkor is, ha kevesen voltak ezek a cégek.

A kormány valószínűleg felismervén a kieső bevételeket, új forrás után nézett, és most a holding cégek vannak porondon. Bár még sok hiányosság van, például korlátozva van a devizás könyvelés, de az osztalékbevételek adómentesek, és a részesedés értékestése sem keletkeztet adófizetési kötelezettséget a holdingok számára.

Emellett a kormány kedvezően módosítaná az ellenőrzött külföldi társaság fogalmát is, nem minősülne ellenőrzöttnek az EU, Az OECD és a Magyarországgal adóegyezményt kötött országokban működő társaság.