A szolidaritási adó átka: kivonulnak az offshore cégek

Bár 2006 elején az uniós kötelezettségek miatt megszűnt az úgynevezett offshore státusz, a vállalkozásokat sikerült Magyarországon tartani az adókedvezményeknek köszönhetően ugyanis, csupán 8 százalékos effektív társaság adókulccsal kellett dolgozniuk. Ennek oka, hogy mivel főként szellemi-termék felügyelettel vagy vállalatfinanszírozással foglalkoznak, kamatjövedelmeik 50 százalékával csökkenthetik a társasági adóalapjukat és se iparűzési adót, se innovációs járulékot nem kell fizetniük.

A szolidaritási adó bevezetése azonban jelentősen rontott a cégek, és ezen keresztül hazánk versenyképességén is. De mivel a adókülönbség nem jelentős, várhatóan nem indul meg a tömeges kivonulás, mert a adónyereség rövid távon semmiféleképpen nem tudja fedezni a migráció költségeit. Azon cégek, amelyek ki akartak vonulni már megtették - vélekedett László Csaba, a KMPG adópartnere.

A társaságiadó-törvény tavalyi módosítása arra utal, hogy a kormányzat szeretné, ha Magyarország a jövőben a vállalatfinanszírozásnak, vagyis a holdingoknak a székhelyévé válna. A módosítás szerint árfolyamnyereséggel csökkenthetik társasági és szolidaritási adóalapjukat azok, akik bejelentett, legalább 30 százalékos részesedésüket minimum két évnyi tartás után értékesítik.

Bár a holdingtevékenységgel kapcsolatos költségek eddig is levonhatóak voltak és a hozamot se adóztatták, a jelenleg bevezetett változások sem teszik hazánkat kellőképpen vonzóvá, hiszen vannak olyan tagállamok, ahol egyáltalán nem kell tartani a tartási kötelezettségtől.