Járulékfizetés nyugdíjasként: érdemes-e dolgozni?

Régebben az, hogy valaki nyugdíjba vonult, azt jelentette, hogy a munkaviszonya is megszűnt. Amikor valaki elérte az előírt nyugdíjkorhatárt, vagy nyugdíjba ment, vagy esetleg még pár évet rádolgozott. A nyugellátásra azonban csak az állása megszűnését követően számíthatott bárki.

A szabályozás több szempontból is ellentmondásos volt, mivel a munkajogi jogviszonyt összekapcsolta a társadalombiztosítási jogviszonnyal, és bár ezek több ponton is kapcsolódó jogviszonyok, mégis egymástól különböző szabályokról van szó. A munkavégzésre irányuló jogviszony a munkáltató és a munkavállaló viszonyát szabályozza, miközben a társadalombiztosítási jogviszony alapvetően egyfajta kötelező biztosítási jellegű jogviszony.

Mostanra viszont ez a helyzet megváltozott, ha valaki szeretne, az a nyugdíjkorhatár elérése után, a nyugellátás mellett is dolgozhat, és kaphat fizetést. Ebben az esetben viszont járulékokat is kell fizetnie a dolgozó nyugdíjasnak, attól függetlenül, hogy öregségi, rokkantsági nyugdíjról van szó, vagy hogy kap-e baleseti illetve egyéb járadékot a nyugdíjas.

Öregségi nyugdíj

Ezzel egy kategóriába esik többek között a korengedményes nyugdíj, az előnyugdíj, a bányásznyugdíj, és a szolgálati nyugdíj is. Ha valaki emellett dolgozik, kérheti a nyugdíj folyósításának felfüggesztését, de ez nem lesz hatással arra, hogy nyugdíjasnak minősül, vagyis az utazással és egyéb dolgokkal kapcsolatos kedvezmények megilletik továbbra is.

2007 január 1-től hatályos a társadalombiztosításról szóló törvény változása, miszerint 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot kell fizetnie a dolgozó nyugdíjasnak a 2007 április 1-je után kifizetett jövedelme után. Viszont pozitívum, hogy a nyugdíjkorhatár felett minden 365 nap szolgálati idő után a járulékalapot képező kereset 0,4 százalékával meg kell emelni a nyugellátás összegét.

A jogosultságuk a 13. havi nyugdíjra nem vesztik el a felfüggesztéssel, viszont azzal tisztában kell lenni, hogy azt csak akkor kapják, ha az adott hónapban (március és november) folyósítják a nyugdíjat.

2007 december 31-ét követően viszont azoknak, akiknek a jövedelme, ami alapján a járulékot fizetni kell, meghaladja az adott év első napján érvényes legkisebb munkabér tizenkétszeresét, és 2010-ben a 62 évet még nem betöltött öregségi nyugdíjasok, 2010-től hivatalból meg kell szüntetni a nyugdíj folyósítását.

A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot (4 százalék), ha pedig a nyugdíj szünetel, akkor pénzbeli egészségbiztosítási járulékot (3 százalék) is köteles fizetni.

Rokkantsági nyugdíj

Erre a nyugdíjtípusra az jogosult, aki munkaképességét 67 százalékban elveszette, megszerezte a törvény által meghatározott szükséges szolgálati időt, és aki rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás előtti keresetnél. Vagyis ha rendszeresen dolgozunk, és az elmúlt 4 hónapban nem lényegesen kevesebb a bérünk a megrokkanás előttinek, akkor megszűnik a rokkantsági jogosultságunk.

2007. április 1. óta ugyanazok a járulékfizetési kötelezettségek vonatkoznak a rokkant nyugdíjasokra is mint az öregségi nyugdíjasokra, vagyis 8,5 százalék.

A 2008 január 1-től bevezetésre kerülő rehabilitációs járadékról szóló törvény viszont némi szigorítást vezet be ezen a területen, ugyanis az egyéb jogosultsági feltételek mellett akkor kaphat valaki rokkantsági nyugdíjat ha mellette dolgozik, hogy a jövedelem minimum 30 százalékkal alacsonyabb kell hogy legyen az egészségkárosodás előtti 4 hónap átlagjövedelménél.

Ráadásul az ellenőrzés is szigorúbbá válik. Eddig csak a nyugdíjas bejelentésekor vizsgálták a jogosultságot, viszont ezentúl már az adóhatóság által biztosított havi kereseti adatok alapján is ellenőrizni fognak a nyugdíj-biztosítási szervek.

A feketefoglalkoztatás visszaszorítására pedig azt is bevezetik, hogy ha a munkaügyi felügyelőség bebizonyítja a nyugdíjas illegális foglalkozatását, akkor újra leellenőrzik, hogy jogosult-e rokkantsági nyugdíjra. A vizsgálat időtartama alatt pedig a havi összegek folyósítását felfüggesztik.

Viszont azoknak nem kell aggódnia, akik már most kapják a rokkantsági nyugdíjat, ugyanis a szigorítások csak a 2007 december 31-ét követően megállapításra kerülő rokkantsági, és baleseti rokkantsági nyugdíjak esetén lesznek alkalmazhatóak.

Mi a helyzet a járadékokkal?