Iparűzési adó kicsit másként: tiltakozik az érdekvédelem

Az új adófajta természetesen széles közű ellenállást váltott ki a különböző érdekvédelmi szervezetek részéről, melyek úgy érzik az országgyűlés kiszolgáltatja őket az önkormányzatoknak. Becsléseik szerint pedig az újabb sarc évente akár 1,5 milliárd fonttal rövidítheti meg őket.

A Brit Kereskedelmi Kamara elnöke elmondása szerint már most is 42 kiemelt terület van az országban, ahol a gazdálkodó szervezeteket pótlólagos iparűzési adóval sújtják. A kamara véleménye szerint a kiemelt területek egész országra való kiterjesztése nem indokolható.

Az ellenérzésekkel küzdők sorába sorakozott fel a Brit Kiskereskedelmi Konzorcium is, mely az előzetes számítások alapján fél milliárd fontra becsüli a kiesést. A konzorcium elnöke úgy vélte, az önkormányzatoknak adott jogot körülbelül olyan kevéssé értelmes cselekedet, mintha a képviselők Micimackóra bíznák a mézes bödönök őrzését.

A BRC elnöke elmondta, hogy egyáltalán nem támogatják az olyan jellegű adók kivetését, ahol az adókivetésre jogosultnak nem kell szembenéznie az érintettekkel, vagyis nem kötelezett arra, hogy tárgyaljon a megfelelő érdekvédelmi szervezetekkel.

A helyi iparűzési adó kereteit kidolgozó parlamenti bizottság tagja azonban biztosította az ellenérzéseiknek hangot adó szervezeteket, hogy minden szükséges lépést megtesznek majd annak érdekében, hogy az új törvény ne hozza aránytalanul előnytelen helyzetbe a vállalkozásokat.

Senkit ne tévesszen meg a látszat, a tervezetben szereplő brit, helyi iparűzési adó csupán nevében hasonlít magyar társára, így mivel az adó alapját nem ugyanaz a tétel képezi, a brit változat nem fogja gondolkodásra késztetni az Európai Bizottság tisztviselőit.