Ha megkeres az APEH, vigyázz mit írsz alá!

A revizorok ugyanis azt találják, hogy átlagosan 9,8 millió forintnyi adót nem fizettek be az elmúlt öt évben az idén ellenőrzött magánszemélyek. Persze az adó- és mulasztási bírsággal, a késedelmi pótlékkal az átlagos cech nagysága már több mint 22 millió forint. (A prímet a be nem fizetett adó nagyságában egy több mint 60 milliós tétel viszi.)

S ez meglehetősen könnyen összejön. Például, ha valaki évi 6 millió bruttó jövedelmet vall be (vagyis havi félmilliós bruttó, 260-270 ezres nettó jövedelemről ad számot), ám 50-60 milliós ingatlant vásárol, az APEH utánaszámol, s meghatározza azt a legkisebb nettó jövedelemszintet, amely mellett szerinte már kigazdálkodható volt a több tízmilliós ingatlan ára. S ha csak azt találja, hogy ahhoz évi nettó hatmillió forint kellett, az évente be nem fizetett adó máris többmilliós tétel, ráadásul a "számlát" öt évre visszamenőleg kell kiegyenlíteni.

Azt pedig, hogy kinek mivel, illetve mennyivel gyarapodott a vagyona a visszamenőleg ellenőrizhető öt évben, többek között az illető saját nyilatkozata alapján vizsgálja a hatóság. Az APEH-nél kiválasztott magánszemélyek ugyanis egy kérdőívet kapnak, aminek a segítségével számot kell adni az ingatlan-, a gépkocsi- adásvételekről, a kérdéses időszakban igénybe vett nagyobb értékű szolgáltatásokról - ilyenek lehetnek például az utazások egy bizonyos, a hatóság által jelzett érték felett. S az adásvételi szerződések másolatai mellett arról is számot kell adni, az elmúlt öt évben melyik bankban milyen számlát vezetett, nyitott, illetve szüntetett meg az illető.

Ez utóbbi igencsak lényeges lehet, mivel, ha megnézik valakinek a számlaforgalmát, az a legtöbb esetben egyértelműen tükrözi az életvitelét, életmódját. Ha például valaki egy dél-afrikai luxushotelben fizetett a kártyájával, és ezt az utazást nem említette a kérdőív kitöltésekor, neki kell majd bebizonyítania, hogy a kérdéses időpontban Magyarországon volt, s a kártyáját más vitte "üdülni".

A vagyonosodási vizsgálatok esetén a bizonyítási teher is megfordul: az APEH megállapítja a hiányzó jövedelmet, s ha evvel a vizsgált illető nem ért egyet, a hatóság határozata ellen fellebbezhet, s bizonyíthatja, hogy a kérdéses vagyonszerzésre - esetleg korábbi forrásból - volt legális, leadózott vagy nem adóköteles pénze.

Arra mindenesetre ügyelni kell, ha valakit egy ilyen kérdőívvel megkeres az APEH, hogy mit ír rá. Ez ugyanis nyilatkozatnak minősül, vagyis, ha téves, valótlan adat szerepel rajta, attól meglehetősen nehéz később visszakozni. Ám, ha hiányzik róla valami, s később kiderül, mégis volt utazás, műkincsvásárlás, nem lehet avval magyarázkodni, hogy "elfeledkeztem róla".