Diákok a bíróság előtt

Alkotmánybírósághoz fordult a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) mert úgy vélik az új felsőoktatási törvény, az alaptörvénybe ütközően rendelkezik a Gazdasági Tanácsok, a tanulmányaikat a régi rendszerben kezdő hallgatók, és a mesterképzés keretszámai tekintetében - írja az edupress.hu.

Pénzcentrum előresorolása a Google találatokban

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

A HÖOK kifogásolja, hogy az egyetemeken felállítandó Gazdasági Tanácsoknak (GT) csak akkor lehet tagja valaki, ha felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Ez ugyanis azt jelenti, hogy az alapképzésben résztvevő diákok nem tudnak maguk közül képviselőt delegálni a testületbe.

Problémásnak tartják azt is, hogy az új Felsőoktatási törvény (Ftv.) értelmében, aki az 1993-as Ftv. szerint kezdte meg tanulmányait, annak a régi rend szerint kell befejeznie az egyetemet, ugyanakkor az Átmeneti Rendelkezések című fejezet előírja az intézmények számára egy új Tanulmányi és Vizsgaszabályzat elfogadását. Ebben többek között rendelkezniük kell a tanulmányaikat régebben megkezdett hallgatókról is. A HÖOK álláspontja szerint, a törvény ezen két pontja ellentmondásban van egymással.

Aggályosnak tartják továbbá, hogy az oktatási miniszter oktatásszervezési feladata, hogy pályázat útján meghatározza az államilag támogatott mester, doktori, szakirányú továbbképzésre felvehető hallgatók számát. A törvény ugyanis azt már nem szabályozza, hogy pontosan milyen pályázat alapján kell a tárcavezetőnek meghatározni a keretszámot, ráadásul a szakmai szervezetek, Magyar Akkreditációs Bizottság, Felsőoktatási Tudományos Tanács, Magyar Rektori Konferencia még véleményezési joggal sem rendelkeznek a kérdésben.

Kifogásolja a HÖOK azt is, hogy a következő három évben a mesterképzésre felvehető hallgatók számát, az új felsőoktatási törvény értelmében a kormány mérlegelés alapján állapítja meg, a felsőoktatásban államilag támogatott képzésben résztvevő hallgatók összlétszáma alapján. A törvény ugyanis itt sem rögzíti, hogy pontosan mit mérlegelhet a kabinet, ahogy azt sem mi a viszony az alapképzés, és a mesterképzés között.

Célegyenesben az egészségügyi béremelés: itt a friss törvénytervezet, 15-17 százalékkal nőhetnek a fizetések

Társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kormány az egészségügyi szakdolgozói bérrendezésről szóló javaslatot.

Kipakolt a pesti ételfutár: ennyi órabér jön össze 2026 őszén a Foodoránál és a Woltnál

A Woltnak és a Foodorának is dolgozó futár egy friss TikTok-videóban hasonlította össze a két platformot. Van különbség!

Hatalmas bajban a magyar munkaerőpiac: olyan emberek sem találnak munkát, akik korábban bárhol el tudtak helyezkedni

Megváltoztak az álláskeresés szabályai, a korábban biztosnak hitt pozíciók is veszélybe kerülhetnek a következő években.

Kifogyóban a hazai munkaerő-tartalék: váratlan fordulat jön a magyar munkahelyeken

Magas foglalkoztatottság, szűkülő munkaerő-tartalék és egyre erősebb verseny a megfelelő készségekkel rendelkező dolgozókért – ez határozza meg jelenleg Magyarország és a tágabb régió munkaerőpiacát.

Változó bevándorlási szabályok és munkaerőigény, közelgő bértranszparencia: mire készüljenek a munkáltatók?

Ugyanazért a munkáért eltérő bér is járhat. Az eltérést viszont indokolni kell. A bértranszparenciára már a magyar törvény előtt érdemes felkészülni.

Már minden magyar járásban elérhető a bölcsőde, de több ezer településen még mindig nincs helyi ellátás

Jelentősen javult a magyarországi bölcsődei hálózat területi lefedettsége és kapacitása az elmúlt években,

700 ezres fizetéssel csábít hazánk egyik legnagyobb vállalata: számos embert keresnek, sok álláshoz tapasztalat sem kell

A Richter ilyen keresetekkel, juttatásokkal és fejlődési lehetőségekkel várják a leendő dolgozókat 2026-ban.

Több mint 68 ezer az üres álláshely Magyarországon, mégis egy évig tart munkát találni: ez állhat a háttérben

Miközben Magyarországon több mint 68 ezer betöltetlen álláshelyet tartanak számon, addig az álláskeresőknek átlagosan több mint 12 hónapra van szükségesük az elhelyezkedéshez.

Felmondás előtt állhat rengeteg magyar dolgozó: elégedetlenek a fizetésükkel, de a váltás komoly kockázat lehet

A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 54 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésének mértékével.

Minimálbér 2027: bemondta a kormány, mennyivel emelné a legkisebb fizetéseket - a munkáltatók nem örülnek

A kormány 7,5 százalékos minimálbér-emelést és 6,5 százalékos garantáltbérminimum-emelést javasol 2027-re, ami a szakszervezetek szerint reális és elfogadható kompromisszum.

Árthat a gazdaságnak a december 24-i munkaszüneti nap? Európai viszonylatban még így is rengeteget robotolnak a magyarok

Az európai statisztikák rávilágítanak: a magyarok a december 24-i munkaszüneti nap ellenére továbbra is a legtöbbet dolgozó nemzetek közé tartoznak az Európai Unióban

Az RTL egykori műsorvezetője csomagkézbesítőként dolgozik: kiderült, miért kényszerült váltásra

Lukács Miki, az RTL korábbi műsorvezetője jelenleg csomagkézbesítőként dolgozik.

Minimálbér 2027: körvonalazódik, mekkora béremelés jöhet jövőre - friss hírek a tárgyalóasztaltól

Közeledtek az álláspontok, de egyelőre nem született megállapodás a 2027-es minimálbérről és a garantált bérminimumról

Kiderült, ha ennyit keresel, már tehetősnek számítasz Magyarországon: havi 100 ezerből tengődik az ország 20%-a

A legalsó jövedelmi ötödben 2025-ben évente mindössze 1 millió 236 ezer forint nettó jövedelem jutott egy főre, ami havi 103 ezer forintnak felel meg.

Súlyos pénzekbe kerülhet a munkahelyi feszültség: a szakértő figyelmeztet a következményekre

Az információk visszatartása, a bizalomhiány és a pletykálkodás a vállalati eredményeket is veszélyezteti.

Külföldre mennél dolgozni? Ezekben az országokban találsz most leghamarabb munkát: nagyon más a helyzet Ausztriában, mint Németországban

Van, ahol már több mint egy éve keresnek munkát az állástalanok, Magyarországon is közel fél év a medián.

A magasabb fizetés sem garancia a gondtalan életre: kiderült, mi emészti fel a magyarok pénzét

Bár a magyar háztartások fizetőképessége országos átlagban javulást mutat, a felszín alatt egyre mélyülő területi egyenlőtlenségek húzódnak meg.

Ítélkezési szünet 2026 telén: ezekben a hetekben nem tart ülést a bíróság, nem születik ítélet, állnak az ügyek

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 148. §-a alapján 2026. december december 24-e és január 1je között ítélkezési szünetet tartanak a bíróságok.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír