Járai: "kicsit naiv voltam" - euró 2013-2014 körül

Sikerült megtalálni az egyensúlyi árfolyamot

Járai a monetáris politika szempontjából az idei év legfontosabb eredményének azt nevezte, hogy az infláció viszonylag alacsony szintre, az árstabilitás (nálunk 3% körül) közelébe csökkent. A jegybankelnök szerint jó esély mutatkozik arra, hogy 2006-ban és 2007-ben is e szerint közelében mozogjon az infláció. Az MNB vezetője szerint mára elcsendesedtek azok a viták, amelyek a jegybank erőltetett ütemű inflációcsökkentéséről, illetve a forint export szempontjából túlzottan erős árfolyamáról szóltak. Járai szerint "sikerült megtalálni azt az egyensúlyi árfolyamszintet, ahol mind a gazdasági növekedés dinamikus maradhat, mind az infláció alacsony lehet". Reményének adott hangot, hogy egy időre elfelejthetjük az infláció kifejezést.

Majdnem minden probléma forrása

Járai szerint talán az egész magyar gazdaság legnagyobb problémája az államháztartás helyzete. Véleménye szerint túl nagy az államháztartás elvonása (mintegy 40% a GDP arányában), míg az állam a GDP kb. 50%-át osztja szét. A kettő közötti különbség az államháztartási hiányban és azon keresztül az államadósság növekedésében csapódik le. 8% körüli GDP-arányos államháztartási deficit fenntarthatatlan, "az az egyetértés a közgazdászok között, hogy három százalék fölött ez már rendkívül veszélyes" - jegyezte meg a jegybank elnöke, aki szerint lényegében a magas hiány miatt nem tudjuk teljesíteni a maastrichti adósság- és a kamatkritériumot sem. Amennyiben rendbe tennénk az államháztartást, akkor mindhárom kritériumot teljesíteni tudnánk - véli a jegybank elnöke.

Porbléma az is, hogy "az egész költségvetés tervezése nagyon gyenge lábakon áll". Úgy tűnik, hogy évek óta a bevételek sem és a kiadások sem felelnek meg a tervezettnek." Járai szerint azonban nem szakmai tévedések sorozatáról, hanem politikai döntések sorozatáról van szó. "A politika tudomásul vette, vagy vetette a parlamenti képviselők egy részével, hogy nem is kell megfelelni a költségvetsének, ami szerintem rendkívül káros és hosszú távon nagyon rossz folyamatokat indít el". Emiatt az MNB elnöke azt javasolja, hogy legyen keményebb az államháztartási törvény . Ezt vagy az alkotmányban, vagy egy kétharmados törvényben kellene rögzíteni, melyben komoly szabályokat kell lefektetni, hogy a kormánynak milyen költségvetést kell benyújtania - javasolja Járai.

A reformokhoz egy esetleges nagykoalíció létrejöttét nem tarja szerencsésnek Járai. "Én személy szerint, bár nem szabad politizálni, én jobban bízom azért abban, ha egyféle kormány van, és van egy ellenzéke, és egymás cselekedeteire világosan fölhívják a figyelmet".

Az MNB elnöke szerint nagy gond az, hogy az államháztartás átfogó reformját azokban az években nem kezdtük el, amikor a világgazdasági környezet erre kifejezetten alkalmas (volt). A globális likviditás az egyensúlytalansággal küzdő feltörekvő piacokon is viszonylagos stabilitást hozott. A közgazdászok hosszabb ideje ennek a különösen kedvező nemzetközi környezetnek (alacsony kockázatvállalási hajlandóság) megváltozását várják, amely a sebezhetőbb országokat, mint pl. Magyarország különösen kedvezőtlenül érinthet. Járai megjegyezte, hogy "a piac előbb-utóbb kikényszeríti a reformokat, csak az a baj vele, hogy a piac mindig túllövi a kényszereket és a mozgásokat" (sokkal nagyobb kilengéseket okoz, mintha a politika kezdene hozzá az átalakításokhoz).

Visszautasított vádak

Járai visszautasította azokat a vádakat, hogy a jegybank, illetve személy szerint annak elnöke a fenntarthatatlan helyzetre való rendszeres figyelmeztetéssel riogatná a piacot. Érvelése szerint az MNB a tényleges helyzetre hívja fel a figyelmet és helyesen cselekszik. A jegybankelnök jelezte, hogy nem feltétlenül van igaza mindig az MNB-nek, de pl. az elmúlt évek kormány által hangoztatott költségvetési hiánycéljai, illetve a jegybanki prognózisok közül rendre inkább az utóbbi bizonyult az igazaághoz közelebb állónak.

A volt pénzügyminiszter visszautasította azt a feltételezést is, hogy a Monetáris Tanács januári, kormány általi kibővítése és a magyar kamatszint idei 9 lépésben bekövetkező összesen 350 bp-os csökkentése között lenne szoros összefüggés. "Meggyőződésem, hogy nagyjából ugyanígy alakult volna a kamatszint, ha az eredeti kilenc tag határozta volna meg" (most 13 tagú a testület), és hozzátette, hogy "nagyjából az infláció csökkenésének és a kedvező nemzetközi környezetnek tudható be" a dinamikus kamatcsökkentési sorozat.

Nem tanultunk az 1995-ös helyzetből?

A naivsággal kapcsolatban a jegybank elnöke megjegyezte: "megmondom őszintén, hogy elképzelni nem tudtam egyébként, hogy Magyarország az Európai Unió és a pénzügyi unióhoz való csatlakozás vezető országából az utolsó lesz, aki gyakorlatilag egyetlen euróbevezetési követelményt sem teljesít. Hogy ilyen nagy változás fog bekövetkezni a magyar gazdaságpolitikában, hogy nem közeledni, hanem távolodni fogunk az eurótól.

"Nem gondoltam 2001-ben, hogy Magyarország még egyszer a költségvetési destabilizáció útjára fog lépni, hiszen annyira sokkszerű volt a '95-ös stabilizációs követelmény és az akkori stabilizáció, hogy úgy gondoltam, abból a helyzetből, ami akkor volt - már a '90-es évek elején és közepén - abból minden politikai erő megtanulta azt, hogy nem szabad a költségvetést tönkretenni. Sajnos, ez nem így volt"- véli Járai.

Mire elég másfél év?

A MNB elnök mandátuma 2007. márciusában jár le, ezzel kapcsolatban a riporter arról kérdezte, hogy mire elég még ez a másfél év. Járai szerint "amit több év alatt lehetett elrontani, azt valószínűleg egy év alatt nem is lehet helyrehozni. Úgy gondolom, hogy egy többéves folyamat eredménye lehet csak az, hogy újra közel kerüljünk az euró bevezetéséhez. Valóban, én már ezért túl sokat tenni az elkövetkező nem egészen másfél évben nem tudok".

"De úgy gondolom, ha sikerül a Magyar Nemzeti Banknak az inflációt kordában tartani, az árstabilitás közelében, és meggyőzni, vagy hozzájárulni ahhoz, hogy meggyőzzük a magyarországi közgazdászokat, politikusokat arról, hogy egy fegyelmezett költségvetési politika és egy fegyelmezett gazdaságpolitika nemcsak az euró bevezetéséhez vezet el, hanem az egész gazdaság érdekeit szolgálja, akkor ez a maximum, amit megtehetünk. Ezért fogok dolgozni az elkövetkező időben is."