Rohamos inflációcsökkenés: 6%-os reálbér-emelkedés lesz a vége

A nyári-őszi hónapokban folytatódott a gazdaság élénkülése. Az ipari termelés az I. negyedévi 2% után a II. és III. negyedévben is közel 10%-kal nőtt. Kilenc hónap alatt az export 11, a belföldi értékesítés 4%-kal bővült. Ez utóbbi jóval nagyobb az elmúlt évekénél, csak a fogyasztási cikkeket gyártó ágazatok nem tudták növelni hazai eladásaikat. A termelés főleg a közép-dunántúli és észak-magyarországi régióban emelkedett, a dél-dunántúliban viszont csökkent. Szeptemberben mintegy egyharmadával bővült a feldolgozóipari ágazatok új rendelésállománya. Az év egészében szárnyaló építőipar szeptemberben 37%-kal növelte teljesítményét, ezúttal a korábban is jelentős autópálya-építés mellett az útfelújítások, közműépítések, üzleti célú épületek építése is jelentősen bővült.

A külkereskedelmi áruforgalom deficitje az első háromnegyed évben a tavalyi 3.2 milliárd euróról 2.1 milliárd euróra esett. Szeptemberben a kivitel ismét gyorsabban bővült, mint a behozatal. Az első nyolc hónapban az EU régi tagállamaiba mindössze 1.4%-kal, az újakba viszont 40%-kal emelkedett az export. A régi tagállamokból származó behozatal 3%-kal csökkent, az újakból viszont 15%-kal nőtt. Az ázsiai országokból viszont az import nőtt sokkal gyorsabban.

A munkanélküliség - bár az EU-országokénál (főleg a 15-17%-os szinttel küszködő szlováknál és lengyelnél) továbbra is kedvezőbb - egy év alatt 1.2 százalékponttal, 7.3%-ra emelkedett. A versenyszférában minimálisan, de emelkedett a létszám, a költségvetésiben viszont 1.3%-kal csökkent. A bruttó keresetek az első háromnegyed évben a versenyszektorban 7%-kal, a költségvetésiben a tavalyi 13. havi bér januári kifizetését nem számítva is kissé gyorsabban emelkedtek. A reálbér idén bő 6%-kal bővül (tavaly kissé csökkent, 2004-2005. átlagában évi 3%-kal nő).

Az infláció a tavalyi - adóemelés okozta - átmeneti megugrás után rohamosan csökken, éves átlagban 3.6%, az év végén 3.2% lesz. Idén azonban a várhatóan növekvő eurókamat, az éppen gyengélkedő forint, a magas hazai államháztartási hiány és a befektetőket elbizonytalanító választási retorika miatt már aligha valószínű a jegybanki alapkamat csökkentése.

A GKI fontosabb makrogazdasági mutatókra adott prognózisai: