Ketten kamatot akartak emelni - kik ők?

A Tanács tagjai között egyetértés mutatkozott abban, hogy az inflációs folyamatok a kitűzött célok szerint alakulnak. Ugyanakkor az elmúlt hetekben jelentősen megnőtt a befektetők bizonytalansága a magyar gazdaság egyensúlyi helyzetét és a konvergencia pályát illetően. Ez utóbbi csak látszólag oldódott meg az euró-bevezetési céldátum újbóli deklarálásával, hiszen ahhoz konkrét intézkedések egyelőre nem kapcsolódtak, aminek hiányában a piaci szereplők nem tekintik hitelesnek a konvergencia-programban feltüntetett számokat.

A jegyzőkönyv szerint a 2005-ös költségvetési deficitcél megemelése és a 2006-ra benyújtott költségvetésben szereplő, a konvergencia-program előirányzatát jelentősen meghaladó költségvetési hiány nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a némileg kedvezőtlenebb nemzetközi környezetben érezhetően megemelkedett a forint befektetésektől elvárt kockázati prémium.

A jegybanki alapkamat változatlansága melletti érvelésben egyesek arra helyezték a hangsúlyt, hogy az inflációs célkövető rendszer logikája szerint nincs szükség kamatemelésre, mert a kitűzött inflációs cél teljesíthető a jelenleg előretekintve kirajzolódó monetáris kondíciók mellett.

A jegybanki kamat szinten tartása az infláció várható csökkenése miatt nem jelent monetáris lazítást. Többen kiemelték, hogy az elmúlt időszak fejleményei a Tanács számára nem jelentettek változást a gazdaság egyensúlyi helyzetének megítélésében. A Tanács több tagja is hangsúlyozta, hogy a jegybanki alapkamat szinten tartása a hosszabb ideje tartó kamatcsökkentési periódus után már önmagában is képes jelezni, hogy a jegybank a jövőben fokozott figyelmet szentel a megnövekedett piaci kockázatoknak.

A kockázati prémium emelkedésére az összességében továbbra is kedvező nemzetközi környezetben, elsősorban ország-specifikus tényezők következtében került sor, ezért az MNB-nek a jövőben fel kell készülni a piaci folyamatok további kedvezőtlen alakulására. Miközben a régióban a növekvő politikai kockázatok kivárásra ösztönözhetik a befektetőket, a hazai költségvetési folyamatokban továbbra is jelentősek a felfelé mutató kockázatok. Ugyanakkor a Tanács több tagja is hangsúlyozta, hogy habár a kamatprémium elvárások megnövekedtek, tükrözve a hazai fundamentális folyamatok és a magyar konvergencia-folyamat kedvezőtlenebbé váló megítélését, ez elsősorban a további kamatcsökkentési kilátásokat befolyásolja.

Egyes tagok szerint a folytatódó világpiaci inflációs nyomás és az ezzel járó kamatemelések miatt a közel jövőben a historikusan továbbra is kedvező nemzetközi pénzügyi környezet romlására lehet számítani, miközben a hazai egyensúlyi folyamatok piaci megítélésében nem számítanak kedvező változásra. Szerintük egy mostani kisebb kamatemelés csökkentené a sebezhetőséget és erősítené a jegybank hitelességét.

A kedvező inflációs környezet ellenére olyan nagyságrendűnek látják a közvetett inflációs kockázatokat, ami alapján jelen helyzetben az inflációs célkövetés rendszere proaktív monetáris politikát kívánna meg.

A Monetáris Tanács elnöke, Járai Zsigmond az érvek elhangzása után szavazásra bocsátotta a kamat 6.00%-os szinten tartásának és a 25 bp-os emelésnek a lehetőségét. A Tanács tagjai közül tíz fő a szintentartás, két fő pedig 25 bp-os kamatemelés mellett szavazott.

A Tanács következő kamatmeghatározó ülését 2005. november 28-án tartja, amelyről 2005. december 16-án 14 órakor tesz közzé rövidített jegyzőkönyvet.

2005.10.24 14:00
Megszakadt a sorozat - megálljt "parancsolt" az MNB, itt a közlemény is (3.)

2005.10.24 15:09
A kamatemelés is napirenden volt!!! - név szerint ismertté válik a döntés

2005.10.24 15:44
Mi számít igazán a következő kamatdöntéseknél? - Emelés csak nagyobb árfolyam-ingadozás esetén (2.)

2005.10.27 06:20
Morgan Stanley: ki mit gondolhat a kamatemelésről?