Morgan Stanley: Euró csak 2013-ban?

A hivatalos deficitszámok a közép-európai országoknál látszólag nincsenek túl messze a maastrichti 3%-tól. 2005-re a prognózisok szerint a hiány Szlovákiában a GDP 3.8%-ra, Magyarországon 3.9%-ra, Lengyelországban 4.4%-ra, Csehországban 4.5%-ra rúg majd 2005-ben. Az elemző szerint elképzelhető, hogy a választások után 2005-2006-ban bekövetkezik egy rövid távú szigorítás, ugyanakkor ezzel a hosszabb távú problémák nem oldódnak meg. A választások Lengyelországban, Magyarországon, Csehországban várhatóan jobbratolódást hoznak majd, mely oldal a kiadáscsökkentésekkel szemben toleránsabb lehet.

Weeks felhívja a figyelmet, hogy a deficitek lefaragását nagymértékben nehezítik ez előzetes vállalások. Ezek különösen Magyarországra és Lengyelországra jellemzők. Lengyelországban ezek közé sorolható a bányászoknak előnyugdíjazása miatti fizetési kötelezettség, az építőipari alapanyagok ÁFA emelése miatti kompenzáció. Magyarországot illetően az elemző aggodalmaskodik a privatizációs bevételek deficitcsökkentő tételként történő esetleges elszámolása miatt.

A hosszú távú hatásokat, vállalásokat illetően várhatóan továbbra is jelentős kiadási tétel lesz az infrastruktúra-fejlesztés és a környezetvédelem. Az öregedő társadalmak miatt elsősorban Csehországban jelentkezhetnek majd komolyabb feszültségek a megreformálatlan nyugdíjrendszerben. Nehézség, hogy a problémák tartós orvoslására politikai konszenzusra lenne szükség, ugyanakkor ezt hosszabb távon megtartani az új EU tagországok többségében nehéz.

A nyugdíjrendszerrel kapcsolatos kompenzáció bár most a hivatalos deficitadatokat mérsékli Lengyelországban és Magyarországon, de várhatóan nem segíti a korábbi euró bevezetést. Ennek oka, hogy a magánnyugdíjpénztári befizetésekkel degresszív módon és csak időlegesen (hazánk esetében 2008-ig) lehet a hiányt mérsékelni. Jelenleg a nyugdíjkompenzáció kb. a GDP 1%-ra rúg Magyarország és 1.8%-ra Lengyelország esetében.

A költségvetés hiányának hivatalos adatai sokszor nem fejezik ki a valós helyzetet. A problémákat egy ideig lehet kreatív könyveléssel leplezni, ugyanakkor hosszabb távon ez nem egyszerű. Magyarország esetében ilyen jellegűek lehetnek bizonyos PPP projektek, illetve az eszközeladásokból származó bevételek deficitcsökkentő tényezőként történő elszámolásai. Magyarország esetében a 2005-ös SNA deficit (az állam teljes szerepvállalását ténylegesen kifejező) elérheti a 9.1%-ot, ezzel szemben az Eurostatnak lejelentett ESA hiány akár 3.6% is lehet 2005-ben.

Weeks szerint az euró minél korábbi bevezetése a legtöbb új tagállamának érdekében állna. Az euró elsősorban azoknak tenne jót, ahol a devizaárfolyam volatilitása komolyabb reálgazdasági károkkal jár. A gyorsabb euró bevezetés megakadályozhatja, hogy az új tagországok túlértékelt árfolyammal lépjenek be a valutaunióba. Az elemző szerint a korábban említett problémák miatt Lengyelország legkorábban 2012-ben, Magyarország és Csehország 2013-ban lehet a GMU tagja. Szlovénia akár 2007-ben már eurót használhat, Szlovákiában esélyes a 2010-es választások előtti bevezetés.