Kóka-Varga-vita: hová lett 5,000 mrd Ft?

Tőkebeáramlás

Kóka János gazdasági miniszter szerint elsők vagyunk a régióban a tőkevonzó képesség alapján. A hazai egy főre jutó tőkebeáramlással minden versenytársunkat megelőzzük, a tőketulajdonosok szívesebben fektetnek ide, mint Délkelet-Ázsiába. Hazánkat mint magas hozzáadott értékű termékeket előállító gazdaságot jegyzik a tőketérképen, ami nagyon kedvező. Varga Mihály megállapítása szerint nem szabad elfelejteni, hogy a hazánkba érkező friss tőke mind jelentősebb része adóssággeneráló formájú. Ez utóbbi alapja pedig a magas reálkamat, melyet az államháztartás magas finanszírozási szükséglete okoz.

Adóterhelés

Sokat lehetett már hallani arról, hogy 100 Ft jövedelemből, megtermelt értékből az állam mennyit von el. A műsorban is számos állítás hangzott el erre vonatkozóan, de mind a vetítési alap, mind az elvonásban szereplő egyes tételek jelentősen különböztek a két politikus retorikájában. A 100 Ft-ból 26, 31 stb. Ft adóteher többször is elhangzott, de nehéz megállapítani, hogy ezek pontosan mire is vonatkoznak. Kóka János határozottan állította, hogy az adóterhelés a mostani kormány alatt is csökkent, ezzel szemben Varga Mihály az állami jövedelemcentralizáció mértékére és a bevezetett új adónemekre hivatkozva (ökoadó, innovációs járulék stb.) cáfolta ezt. Varga éppen a FIDESZ kormány időszakára vonatkozóan állította, hogy adócsökkenés akkor történt.

Munkanélküliség

A számok ellenére nem sikerült közös nevezőre jutni a munkanélküliség ügyében sem. Igaz, hogy a munkaerőpiac számos mutatóval jellemezhető, a teljes kép csak ezekkel együttesen értelmezhető. Kóka János elismerte a munkanélküliség emelkedését, ugyanakkor azt mondta, hogy a foglalkoztatás ezzel párhuzamosan nőtt. A munkanélküliségi ráta az elmúlt bő egy évben több mint 1%ponttal emelkedett.

Adósság

Az adósságállomány értelmezése az abszolút számok terén nem sok értelemmel bír. A milliárdok itt sokat nem jelentenek, érdemesebb inkább a viszonyszámokat összehasonlítani. Varga szerint a FIDESZ kormány alatt a GDP arányos bruttó államadósság 61%-ról 53%-ra mérséklődött, míg a szocialista-liberális koalíció alatt sikerült ismét 60% fölé tornázni. Kóka a jelenlegi kormányzati ciklus alatt is stagnáló, csökkenő adósságrátáról beszélt. A vitavezető feltette a kérdést a gazdasági miniszternek, hogy hová lett az az 5,000 mrd Ft, amit az elmúlt időszakban vett fel az állam külföldről. Kóka szerint ezt családtámogatásra, szociális ellátásra, autópályaépítésre használták fel.

Beruházások

Vita folyt arról is, hogy melyik kormány milyen beruházásokat hajtott végre. Kóka szerint az előző kormány alatt nem történtek olyan beruházások, melyek az ország tőkevonzó képességét javították volna, inkább egyfajta presztízsberuházások valósultak meg. Varga Mihály ezzel nem értet egyet példaként hozva az úthálózat fejlesztését, a sportlétesítményeket.

Merre tovább?

Összességében megállapítható, hogy a tények, tényszámok értékelése továbbra is a politikai kreativitás egyik fő területe. A beszélgetésből kitűnik, hogy a jövő évi választásokra történő készülődés már elkezdődött. Bár Kóka János egy választási költségvetés összeállítását most is élesen cáfolta, a múlt héten bejelentett adóintézkedések a 100 lépés programjának egyéb részleteivel együtt számos az előbbi kategóriába sorolható intézkedést tartalmaznak.