Lefelé módosított áprilisi külkerhiány - jelentős bázishatások (2.)

Kedvező indexek jelentős bázishatással

Az export euróban számítva több mint 17%-kal bővült áprilisban az import gyakorlati stagnálása mellett. Mindenképpen kedvező az egyenleg szempontjából az importdinamika lefékeződése, illetve az export megugrása (a kivitel márciusban és februárban is 10%-ot megközelítő ütemben nőtt). A valódi értékeléshez ugyanakkor figyelembe kell venni a bázishatásokat is.

Árváltozások

A kivitel forintárszintje a behozatalét meghaladó mértékben csökkent (3, illetve 2%), amelynek következtében a cserearány 1%-kal romlott. A cserearány romlás egyik tényezője, hogy az exportban lényegesen nagyobb súllyal rendelkező gépek és szállítóeszközök kereskedelmének forintárszintje határozottan, 5-6% kal mérséklődött a megelőző év azonos időszakához viszonyítva. A forint főbb devizákhoz viszonyított árfolyama nem egész 6%-kal erősödött a bázisidőszakihoz képest, amelyen belül a meghatározó részaránnyal rendelkező euróhoz 5, a dollárhoz viszonyítva pedig mintegy 10%-os felértékelődés volt. A külkereskedelmi forgalom devizaárszintje exportban 4, importban pedig megközelítőleg 3%-kal nőtt, a kőolaj és kőolajtermékek, a vas és acél, valamint a műanyag-alapanyagok kereskedelmében tapasztalt kétszámjegyű devizaárszint-növekedés következtében.

Bontás

A külkereskedelem több mint felét kitevő gépek és szállítóeszközök volumene exportban 11, importban pedig 6% kal nőtt 2004 első négy hónapjához képest. A legnagyobb súlyú árucsoport, a villamos gépek és készülékek kereskedelmének értéke - a forintárszínvonal jelentős csökkenése mellett - kivitelben 1%-kal nőtt, behozatalban ugyanakkor 6%-kal mérséklődött. A teljes forgalom közel tizedét kitevő energiafejlesztő gépek és berendezések importja - meghatározóan a gépjárműmotorok, valamint azok alkatrészeinek dinamikusan bővülő forgalma következtében - ötödével; a lényegesen nagyobb értékű exporté pedig 5%-kal nőtt az egy évvel ezelőtti szinthez képest. A több mint 600 milliárd forint forgalmat jelentő közúti járművek exportértéke 6%-kal bővült, behozatala pedig - jelentős részben a bázisév áprilisában lebonyolított nagy értékű személygépkocsi-import miatt - 3%-kal mérséklődött.

Vegyi termékeket 20%-kal nagyobb értékben szállítottunk külpiacokra (az ide tartozó valamennyi jelentős forgalmú árucsoport kivitele növekedett), az importjuk értéke pedig 5%-kal lett nagyobb. A színesfémek behozatalára fordított 79 milliárd forint alig több mint felét jelenti a megelőző év azonos időszakában regisztrált értéknek. A jelentős csökkenés a csatlakozást megelőző hónapokban a nagy értékben beszerzett alumínium-alapanyag okozta magas bázis hatásával magyarázható.

Az árufőcsoportok közül a legnagyobb növekedés az energiahordozók körében volt: az import volumene 24, az exporté pedig 52%-kal haladta meg az egy évvel ezelőtti szintet. A behozatal volumene valamennyi termékcsoportban nőtt: a nyers kőolaj importvolumene közel felével, a kőolajtermékeké 15, a földgázé pedig 7%-kal lett nagyobb. Az energiahordozók exportvolumenének jelentős bővülése legnagyobbrészt a régi EU-tagországokba irányuló kiszállítások alakulásával magyarázható, amely viszonylatban kiemelkedően, 75%-kal nőtt a szinte kizárólag kőolajtermékekből álló forgalom.

Az élelmiszerek, italok, dohány árufőcsoport exportvolumene 17%-kal, az importét meghaladó mértékben bővült (9%). Az agrárjellegű kivitelen belül a gabona és gabonakészítmények kivitelének értéke kétharmadával lett nagyobb. Az Európai Unió tagállamaiból feladott élelmiszerek, italok, dohány termékek volumene közel negyedével lett nagyobb, az unión kívüli országokból érkezőé ugyanakkor közel 40%-kal visszaesett a 2004. január-áprilisi időszaki szinthez képest.

Országrelációk

Az Európai Unióba irányuló kivitel volumene mintegy 5%-kal bővült úgy, hogy a régi tagországok viszonylatában az export volumene nem egész 1, a lényegesen kisebb súllyal rendelkező új tagországok esetében pedig 42%-kal nőtt. Az Európai Unión kívüli országokba kivitt termékek volumene mintegy harmadával lett nagyobb, ami legnagyobb részt az Európai Unión kívüli európai országok relációjába irányuló export forintértékének 47%-os növekedésével magyarázható. A kis részesedésű afrikai országokba kivitt termékek értéke mintegy két és félszeresére emelkedett a bázisidőszaki szinthez képest.