ICEG előrejelzés: lassuló növekedés, gyengébb forint

A külső környezet hatása a hazai gazdaságra 2005-ben inkább kedvezőtlen, mert a világgazdaság és a világkereskedelem gyors növekedése és a mérsékelt inflációs nyomás mellett kockázatot jelent az olajárak alakulása, az euró-zóna növekedési problémái, a főbb keresztárfolyamok, valamint a feltörekvő piacokkal kapcsolatos befektetői várakozások alakulása.

A GDP növekedése 2005-ben előreláthatóan 3.2%-ra mérséklődik a tavalyi 4.1%-ról. A mérsékeltebb növekedés mögött a csökkenő exportdinamika és a nettó export kisebb hozzájárulása, valamint a beruházások lassabb növekedése áll. A lakossági fogyasztás dinamikája 2005-ben érdemben nem változik 2004-hez képest.

A pénzromlás üteme az év eleji jelentős csökkenést követően a fennmaradó hónapokban stagnál, és december/december alapon 3.2% fogyasztói áremelkedéssel lehet számolni. Az árfolyamra jelentős volatilitás jellemző az év eddig eltelt időszakában is, és ez a további hónapokban is fennmarad a nominális árfolyam mérsékelt gyengülése mellett.

Az államháztartás hiánya meghaladja a tervezetet az egyszeri többletkiadások, a kedvezőtlen ciklikus hatások miatt kisebb bevételek nyomán. Az államháztartás ESA 95 alapon számított hiánya 2005-ben a GDP 5.2%-a lesz, miközben az államadósság/GDP eléri az 59%-ot.

A folyó fizetési mérleg hiánya változatlanul magas, bár kissé csökkenhet 2004-hez képest a GDP 8.3%-ára. A deficit mérséklődése a tavalyinál valamivel kedvezőbb kereskedelmi és jövedelemegyenleg nyomán következik be. Finanszírozásában fontos szerepet játszik a tavalyi szintet 2005-ben is elérő bruttó, illetve nettó külföldi működő tőke beáramlás, illetve továbbra is magas marad a hitelintézetek és az államháztartás külföldi forrásbevonása.

A munkanélküliség az elmúlt időszakban növekedett, köszönhetően a költségvetési szférában bekövetkező létszámleépítésnek és a versenyszféra stagnáló foglalkoztatásának. A munkanélküliségi ráta kissé csökkenhet az év folyamán, de 7 százalékos szint felett marad.

A gazdaságpolitika számára három jelentős kihívás mutatkozik 2005-ben. A legfontosabb az államháztartási hiány további növekedésének megakadályozása, a terveket jelentősen meghaladó hiány elkerülése. A másik a monetáris politikát érinti, amelynek a magas államháztartási és folyó fizetési mérleg hiány, a hazai forintadósság leminősítése, a feltörekvő piacok növekvő kockázati felára által indokolt óvatos kamatcsökkentés, illetve a kedvező inflációs környezet által implikált gyors kamatcsökkentés között kell választania. Végezetül a gyors dezinfláció a vártnál erőteljesebb reálbér-növekedést eredményez, ami a jövedelempolitika számára jelent kihívást, mert kedvezőtlenül befolyásolhatja a versenyképesség és a külső egyensúly alakulását.