Ecostat: 4.5%-os éves átlagos infláció, 3.8-4.0%-os GDP-bővülés 2005-ben

Az Ecostat 100 fontos makromutató alapján készített átfogó elemzése szerint az EU stabilizáló hatása elősegíti a külföldi tőkebefektetéseket, a beruházások és az EU támogatások révén pótlólagos fejlesztési forrásokhoz jut az ország. A jelentős EU-s támogatások forrásbővítő hatása 2005-ben már érzékelhető lesz.

A jelenleg ismert feltételek alapján a kutatók arra számítanak, hogy a gazdasági növekedés üteme idén a 2004. évihez képest valamelyest mérséklődik, a GDP növekedése 3.8-4 százalék körüli lesz. A beruházási folyamat élénk marad, a vállalati szféra beruházásai dinamikusan nőnek, az állam infrastrukturális beruházásai a PPP programok indításával emelkedhetnek.

Az úthálózat bővül, és a vasút is a korábbinál gyorsabb ütemben korszerűsödik. A mezőgazdaság és a környezetvédelem időarányos támogatása is jelentős többletforrást jelent a fejlesztésben, hatása 2005-ben lesz érzékelhető. A projekt-támogatás keretében jelentős lehet a forrásbővülés. 2005-re a beruházások 7-8 százalékos növekedésével számol az Ecostat. A szolgáltatások körében lassú átrendeződés kezdődik, a kiskereskedelemi forgalom üteme veszít lendületéből, az üzleti szolgáltatások teljesítménye növekszik.

Az kutatóintézet szerint a nemzetgazdaság húzóágazata 2005-ben is az ipar és az építőipar lesz, a rendelések és a világgazdasági fellendülés hatására az első félévben magasak a külföldi igények növekedése a meghatározó. Az iparon belül a gépipari és a vegyipari ágazatok teljesítmény-növekménye marad a meghatározó, a kohászati termékek kereslete élénkül. A könnyűipari ágazatok hanyatlása legfeljebb mérsékelhető, az olcsó ázsiai termékek versenyét a hazai ipar csak ideig-óráig állja. Az élelmiszeripar veszít pozíciójából, az ágazat talpra állítására tett tétova kísérletek nem jártak érdemi eredménnyel. A működő-tőke látványos kivonulása az ágazatból mélyíti a válságot.

Az építőipar 2003 második félévében magára talált, a következő két évben az ágazat kiegyensúlyozott, mintegy 5-7 százalékos növekedést ért el. 2005-ben hasonló arányú növekedéssel számol az Ecostat. A mezőgazdaság teljesítménye a két rendkívül kedvezőtlen év után 2004-ben jelentősen javult, a többlet a növénytermesztésben keletkezett, az állattenyésztés hanyatlása mérséklődő ütemben folytatódik. A növénytermesztés gyors fejlődését az EU agrárrendtartás is segíti, az intervenciós és a földalapú támogatásokkal. A múlt évi kedvező eredmények megismétlésére nincs reális esély.

A szolgáltató ágazatok közül az informatika és a távközlés teljesítménye dinamikusan növekszik, a többi területen a fejlődés üteme mérsékelt lesz.

Az Ecostat arra számít, hogy az ország pénzügyi egyensúlya 2005-ben is csak lassan javul. A folyó fizetési mérleg hiánya a költségvetési hiány mérséklésével párhuzamosan csökkenhet. A dinamikus áruexport csak a hiány növekedését lesz képes mérsékelni, a szolgáltatás-külkereskedelemben a legnagyobb tétel a turizmus, amelynek egyensúly javító hatása több év múlva lesz érzékelhető. A gazdasági szolgáltatások exportja ez évben sem fedezi az importot. A mérleghiányt érzékenyen érinti az adóssághoz kapcsolódó, kamatjellegű jövedelem-kivonás. A mezőgazdaság pozitív egyenlege nagyobb lehet a múlt évinél, a pozitív szaldó a valamelyest enyhítheti a külkereskedelem és a folyó fizetési mérleg magas deficitjét.

2004-ben a külső egyensúly mutatói jelentősen romlottak az előző évhez képest. A passzívum lényeges elemei az államháztartás növekvő finanszírozási igénye, a magánszektor forrás-szükséglete, valamint az áru- és szolgáltatás külkereskedelem romló egyenlege. Az áruforgalom külső egyensúlyát gazdaságpolitikai eszközökkel nehéz helyreállítani. Magas az import-szükséglet, így a növekvő export fokozódó importot is indukál. A hiány szinten tartása lehet a reális cél. A magán szektor forrásbevonása növekedési szempontból egészséges folyamat, hiszen ezáltal a termelékenység is javul. 2005-ben a folyó mérleg hiánya ismét 7 milliárd euró körül alakulhat. A külső finanszírozási igényt az EU-s tőketranszferek csökkenthetik némileg 7 milliárd euró alá.

Az Ecotat a pénz- és tőkepiacon kiegyensúlyozott viszonyokkal számol. Az MNB és kormány 2006-ra közös inflációs célt tűzött ki, ennek mértéke 3.5 százalék, melynek teljesítése megalapozottnak látszik. A magas kamatok és a bizalom helyreállásának hatására a portfólió-befektetők fokozatosan visszatérnek. Az irányadó kamat az év végére 7-8 százalék közötti értékre mérséklődhet.

A lakossági jövedelmek növekedése élénkül. A bruttó átlagkereset 6-7 százalékkal, a nettó keresetek valamivel jobban emelkednek.A reálbérek ez évben legfeljebb 2-2.5 százalékkal nőnek. A lakosság fogyasztása várhatóan 3.5 százalékkal emelkedik. A lakásépítési boom a gyorsan terjedő devizahitelek és a fészekrakó program hatására sem erősödik, a lakosság eladósodása folytatódik. A lakosság megtakarítási hajlandósága kis mértékben javul - olvasható az Ecostat elemzésében.