Bajban nagyobb az optimizmus!?

A költségvetési egyensúlyokra és a reál-GDP növekedésére vonatkozó előrejelzések szisztematikus értékelése, amint azt a 15 EU-tagállam1) a GMU harmadik fázisának kezdete óta publikálja programjaiban, különbségeket mutat az egészséges költségvetési helyzetben levő és a jelentős fiskális egyensúlytalanságokkal küzdő országok között - állapítja meg az EKB.

A gazdasági visszaesés időszakában a jövőbeli gazdasági fejleményekkel kapcsolatban uralkodó bizonytalanság következtében egyre pontatlanabbakká váltak az előrejelzések, és az előrejelzésben szereplő időszakban előrehaladva egyre nőttek a hibák. Ráadásul, az országok nem tudták helyesen előre jelezni a költségvetési folyamatok irányát, így a fiskális konszolidációra vagy bővülésre vonatkozó előrejelzések nem voltak teljesen megbízhatóak.

A jövőbeli fejleményekre vonatkozó pontos előrejelzéseknek elfogulatlannak kell lenni, de úgy tűnik, ez az EU tagországoknak csak a felére igaz, amelyeknél semmilyen jelentős torzítás nem volt a költségvetési előrejelzésben. Ezzel szemben azok az országok, ahol a hiány megközelítette vagy meghaladta a GDP 3%-ának megfelelő referencia értéket, általában lényegesen optimistább költségvetési előrejelzéseket mutattak be, mint a többi ország.

Azok az országok, amelyek nem voltak az egyensúlyi helyzethez közeli állapotban, valóban alaposabban vizsgálták felül költségvetési előrejelzéseiket, mint a többi ország, de e felülvizsgálatok csak bizonytalanul kötődtek a növekedési előrejelzések változásaihoz, és nem tüntették el az egyensúlyközeli országokhoz viszonyított nagyobb torzításokat. Ráadásul, a lefelé irányuló revíziókat gyakran nem kompenzálták azzal, hogy utána megerősítették volna a konszolidációs terveket az eredeti célok elérése érdekében.

A stabilizációs és konvergencia programok költségvetési és gazdasági előrejelzéseiben meglévő szisztematikus torzítások arra utalnak, hogy bőven van még javítani való. Az előrejelzések torzításainak kiküszöbölése javítaná az ellenőrzési folyamat átláthatóságát és a fiskális rendszer hitelességét - állapítja meg az EKB.

A Magyar konvergenciaprogram szintén évről évre csökkenő deficittel számol a költségvetési kör egyenlegét illetően. Az első évhezkapcsolódó 4.6%-os GDP arányos hiányt már korrigálni is kellett 5-5.3%-ra, illetve a jövő évi 4.1%-os cél sem tűnik reálisnak, itt is változtatás várható. Kérdés, hogy ilyen módosítások mellett mennyire marad meg a program hitelessége. Bizonyos lépések történtek a hiánynövekedés megfékezése érdekében (nettó 43 mrd-os azonnali intézkedések), ugyanakkor az eredeti tervekhez ez csak minimálisan vitt közelebb.