Megalakult a Gazdasági és Szociális Tanács - nemzeti stratégia(?)

A GSZT résztvevői a jelen kormányzati cikluson túlmutató négyéves időszakra kapnak felkérést. A résztvevők kiválasztása nem kormányzati döntéssel, hanem a kormánytól független "személytelen" mechanizmusok révén történik, bár a Tanács tagjai a miniszterek is.

A Tanács tagjai az országos szakszervezeti konföderációk, az országos munkaadói szövetségek és a gazdasági kamarák vezetői, a delegálás jogát a kormány meghagyja a vonatkozó társadalmi csoportok szerveződései számára.

A GSZT és az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT), funkciói határozottan elkülönülnek. Az OÉT a munka világával kapcsolatos háromoldalú érdekegyeztetés hazai csúcsintézménye. A két testület nincs alá-, illetve fölérendeltségi viszonyban egymással, kiegészítik egymást, és nem "riválisok".

A GSZT résztvevői

A GSZT-ben helyet kapnak:

a) gazdasági élet képviseletében a munkaadói szövetségek (az OÉT munkaadói), a két gazdasági kamara és a befektetői szféra szervezeteinek első számú vezetői, a Szövetkezeti Tanács elnöke,

b) munkavállalók képviseletében az országos szakszervezeti konföderációk első számú vezetői (az OÉT munkavállalói),

c) gazdaságban és a szociális szférában működő civil szervezetek képviselői és

d) gazdaság és a társadalom kérdéseivel foglalkozó hazailag és nemzetközileg elismert tudományos szakemberek.

A befektetői szférából (a korábbi Gazdasági Tanács résztvevőihez hasonlóan) a következő szervezetek vezetői kapnak meghívást:

- a Bankszövetség,
- a Befektetői Tanács,
- a BÉT Tőzsde Tanácsa,
- a Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társasága (HAIC),
- a Joint Venture Szövetség

Meghívást kap továbbá a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának képviselője is.

A civil szféra képviseletét ideiglenesen, - amíg a civil szervezetek maguk kiválasztják GSZT képviselőiket -, a civil szférának az európai Gazdasági és Szociális Bizottságba (ECOSOC) delegált képviselői, illetve az Idősügyi Tanács, az Országos Fogyatékosügyi Tanács, a Nőképviseleti Tanács, a Gyermek- és Ifjúsági Konferencia, a MTESZ (Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége), a GTTSZ (a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége) képviselői látják el.

A tudományt a Magyar Tudományos Akadémia jelen és korábbi elnökei valamint az MTA, a Magyar Rektori Konferencia, a Főiskolai Főigazgatói Konferencia és a Magyar Közgazdasági Társaság által delegált egy-egy elismert tudós szakember képviseli.

A GSZT-nek a gazdasági szférát és a munkavállalókat képviselő tagjai négy éves időszakra szervezeteik vezetőinek minőségében kapnak felkérést a részvételre, ám a testület munkájában már személyes minőségükben vesznek részt. Amennyiben e szervezetek vezetésében változás következik be, az új vezető lép a GSZT- ben elődje helyére.

A delegált GSZT tagok mandátumának időtartama, - a civil szervezetek és a tudományos-szakmai szervezetek esetében -, a delegáló szervezetek elhatározásától függ.

A GSZT sikeres működésének ma fontos előfeltétele - az Európai Unió egyes országaihoz hasonló módon -, a kormánynak az aktív és magas szintű részvétele. A miniszterek nem tagjai, hanem "állandó résztvevői" a GSZT- nek. Ez a meghatározás egyrészt jelzi, hogy mandátumuk a kormány mandátumával lejár, másrészt kifejezi a kormány azon távlati szándékát, hogy visszavonuljon a GSZT- ből, - a legfejlettebb európai uniós országok mintáját követve -, amikor és amennyiben ennek a feltételei kialakultak.