Fájó pofont kapott a pénzügyi szektor: hiába a csillogó felszín, a háttérben súlyos milliárdok tűntek el

A Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai alapján a hitelintézetek konszolidált – azaz a külföldi leánybankokat és egyéb érdekeltségeket is magában foglaló – nyeresége csupán 1 százalékkal, 1967 milliárd forintra mérséklődött.

Ez a mérsékelt csökkenés jelentős részben az OTP Bank teljesítményének köszönhető. A pénzintézet egyedül a szektor csoportszintű profitjának 58 százalékát, 1146 milliárd forintot adta. A tisztán belföldi tevékenységet mutató, 1502 milliárd forintos szektorszintű eredmény ugyanakkor árnyaltabb képet fest. Ráadásul tavaly négy kis- és két közepes méretű intézmény is veszteséggel zárta az évet.

A belföldi eredmény valójában jelentős részben a beérkező, 496 milliárd forintnyi osztalékbevételnek köszönhető. Ha ezt levonjuk, a szektor tényleges nyeresége alig haladta meg az ezermilliárd forintot. A bankok eredményességét erősen rontották a kormányzati elvonások. Tavaly 166 milliárd forint extraprofitadót és 122 milliárd forint bankadót fizettek be az államkasszába. Különösen aggasztó a szektor számára, hogy a legutóbbi intézkedések nyomán az extraprofitadó idén már a 350 milliárd forintot is elérheti.

A jövedelmezőség romlásának hátterében az egyes eredménytételek markáns átrendeződése áll. Míg a nettó kamateredmény lényegében stagnált, a működési költségek az inflációt messze meghaladó mértékben nőttek. Ez a növekedés több mint 15 százalékos volt, ami számszerűsítve 320 milliárd forintos ugrást jelent. Ebben komoly szerepet játszottak a 11 százalékkal növekvő személyi, valamint a 16 százalékkal emelkedő informatikai ráfordítások is.

A költségek növekedésének legfőbb hajtóereje azonban a tranzakciós illeték megemelése volt. Ebből a címszóból a bankok 129 milliárd forinttal fizettek többet az államkasszába, mint egy évvel korábban. Ezt a terhet ugyanakkor a pénzintézetek szinte teljes egészében áthárították az ügyfelekre, ami meg is látszik a bevételeken. Nettó díj- és jutalékeredményük ugyanis 18 százalékkal, 193 milliárd forinttal emelkedett. A profitot érdemben csak az mentette meg a nagyobb zuhanástól, hogy a bankok a kiváló portfólióminőségnek köszönhetően 58 százalékkal kevesebb céltartalékot és értékvesztést számoltak el.

A csökkenő nyereség a tőkearányos megtérülés (ROE) folyamatos hanyatlásában is megmutatkozik. A mutató a 2023-as 18,7 százalékos csúcsról tavaly 16,1 százalékra esett vissza. Ha a számítást megtisztítjuk az osztalékbevételektől, a megtérülés már csupán 11,2 százalékos. A növekvő adóterhek és a csökkenő kamatkörnyezet miatt ez az arány a közeljövőben akár 10 százalék alá is eshet, ami már alulmúlja a tulajdonosok által elvárt hozamszintet.

Mindezek ellenére a magyar bankszektor rendkívül stabil. A tőke- és likviditási helyzet szilárd, a hitelportfólió minősége pedig történelmi csúcson van. A nemteljesítő hitelek aránya (NPL) az év végén mindössze 1,4 százalékot tett ki. Az üzleti aktivitás sem állt meg, a mérlegfőösszeg 2,8 százalékkal bővült. Ezt a növekedést elsősorban a lakossági hitelezés fűtött, amely a vállalati szegmensnél jóval élénkebb volt, és 7,7 százalékos állománybővülést generált.