Európa lehet az egyik legnagyobb vesztese a közel-keleti háborúnak: már most brutálisat esett az euró, ki tudja hol áll meg?

A dollárindex – amely az amerikai deviza értékét egy hat főbb devizából álló kosárhoz viszonyítja – 98,49 ponton állt, miután az előző kereskedési napon 0,9 százalékkal emelkedett. Az euró az előző napi, több mint 1 százalékos zuhanást követően minimálisan, 0,07 százalékkal korrigált vissza az 1,1695-ös szintre. A japán jen a hétfői 0,8 százalékos esés után alig mozdult, árfolyama 157,2-es szinten állt a dollárral szemben.

A piacokra nehezedő nyomást az váltotta ki, hogy Izrael a Hezbollah támadásaira válaszul csapásokat mért Libanonban, Irán pedig folytatta az Öböl-menti államok elleni rakéta- és dróntámadásait. Katar hétfőn felfüggesztette az LNG (cseppfolyósított földgáz) termelését, ami a régió több olaj- és gázlétesítményében is biztonsági leállásokat eredményezett.

Európa és Japán jóval kiszolgáltatottabb a magasabb energiaárakkal szemben, mint a nettó energiaexportőr Egyesült Államok. Rodrigo Catril, a National Australia Bank devizastratégája kiemelte: a nagy gazdaságok közül Európa és Japán szorul rá leginkább a jelentős energiaimportra. A szakértő hozzátette, hogy a történelmi tapasztalatok alapján ilyen helyzetekben a jen és az euró jellemzően alulteljesít.

Katajama Szacuki japán pénzügyminiszter kedden közölte, hogy a hatóságok szoros kapcsolatban állnak a külföldi pénzügyi tisztviselőkkel. Hangsúlyozta, hogy rendkívüli éberséggel figyelik a piaci folyamatokat, jelezve, hogy a devizapiaci intervenció továbbra is lehetséges eszköz a jen védelmében. A befektetők figyelme Ueda Kazuo, a japán jegybank (Bank of Japan) elnökének aznapi beszédére irányult, amelytől a jövőbeli kamatemelésekre vonatkozó jelzéseket vártak.

A dollár erősödéséhez az is hozzájárult, hogy az emelkedő inflációs várakozások miatt a piacok a Fed következő kamatcsökkentését a korábban várt július helyett már csak szeptemberre valószínűsítik. A kereskedők az év végéig továbbra is két, egyenként 25 bázispontos csökkentéssel számolnak. Ezzel egyidejűleg a Svájci Nemzeti Bank jelezte, hogy kész beavatkozni a devizapiacokon, miután a svájci frank több mint egy évtizedes csúcsra erősödött az euróval szemben. A kriptovaluták piacán a bitcoin 0,78 százalékos esést követően a 68 890 dolláros szint közelébe került.