Brutális tempóban nő a lakossági hitelállomány – de miért fékeznek a vállalatok?

A hitelintézeti szektor háztartási hitelállománya 394 milliárd forinttal gyarapodott 2025 második negyedévében, így az éves növekedési ütem 10,9 százalékról 11,7 százalékra emelkedett. Ez az érték az Európai Unión belül az ötödik legmagasabb, és jelentősen felülmúlja a visegrádi országok 4,9 százalékos átlagos növekedési ütemét - írja a Portfolio.

A lakossági új hitelszerződések volumene 886 milliárd forintot ért el, ami 21 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának értékét. A lakáscélú hitelek kibocsátása 13 százalékkal, a személyi hiteleké pedig 34 százalékkal nőtt éves összevetésben. A személyi kölcsönök bővülését több tényező is támogatta, köztük az online gyorsan hozzáférhető, előzetesen jóváhagyott hitelek, a növekvő arányú lakáscélú felhasználás, a ráemelések és a magasabb elérhető hitelösszegek.

A januárban indult munkáshitel programban a második negyedévben több mint 12 ezer szerződést kötöttek mintegy 48 milliárd forint értékben, ami a teljes hitelkibocsátás 5 százalékát tette ki.

A piaci alapú lakáshitelek átlagos kamata 6,5 százalék (THM: 6,8 százalék) volt a második negyedévben, míg az államilag támogatott konstrukciókat is figyelembe véve az átlagos ügyfélkamat 5,7 százalékot ért el.

Az MNB Hitelezési felmérése szerint a bankok egyötöde szigorított mind a lakáshitelek, mind a fogyasztási hitelek feltételein, elsősorban a felárak emelésével. A pénzintézetek harmada növekvő keresletet tapasztalt a lakáshitelek piacán, és több mint kétharmaduk további élénkülésre számít az Otthon Start hitelprogram hatására. A fogyasztási hitelek iránti kereslet élénkülését a megkérdezett intézmények nettó 24 százaléka érzékelte.

A vállalati szektorban a hitelintézetek nem-pénzügyi vállalatok felé fennálló hitelállománya 315 milliárd forinttal emelkedett a második negyedévben, így az éves növekedési ütem változatlanul 2,0 százalék maradt. A kkv-szektor hitelállománya 2,4 százalékkal bővült éves alapon. A hazai vállalati hitelállomány növekedési üteme az EU középmezőnyében helyezkedik el, kissé meghaladva az uniós átlagot, de elmaradva a visegrádi országok 7 százalékos átlagától.

Az új, nem folyószámla-jellegű vállalati hitelszerződések értéke 1456 milliárd forintot tett ki, ami 36 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának kibocsátását. A jelentős bővüléshez egyedi nagyügyletek és a Demján Sándor Program szerződéskötései is hozzájárultak.

A támogatott vállalati hitelek aránya az új szerződéskötésekben 19 százalékot ért el, míg a kkv-szegmensben ez az arány 32 százalékot tett ki, szemben az elmúlt egy év 25 százalékos átlagával.

A kisösszegű vállalati forinthitelek átlagos felára 0,3 százalékponttal nőtt, így 2,3 százalékpontot tett ki, ami 8,8 százalékos átlagos kamatszintet eredményezett. A nagyösszegű forinthitelek kamatlába változatlanul 8,3 százalékon állt.

A bankok a második negyedévben nem változtattak a vállalati hitelfeltételeken, és a következő fél évben sem terveznek módosításokat. Az üzleti célú ingatlanhitelek feltételein a bankok nettó 11 százaléka lazított, de az irodapiaci kihívások miatt előretekintve szigorítást terveznek.

A megkérdezett bankok 30 százaléka a vállalati hitelkereslet csökkenését tapasztalta, különösen a forinthitelek és a hosszú lejáratú hitelek esetében. A válaszadók 44 százaléka ugyanakkor élénkülő keresletet észlelt a lakásprojektek finanszírozása iránt, ami a javuló ingatlanberuházási kedv miatt tovább erősödhet.

Az alacsony vállalati hiteldinamikára válaszul és a bankrendszeri verseny erősítése érdekében a jegybank elindította a Minősített Vállalati Hitel (MVH) minősítést. A Magyar Bankszövetséggel kötött megállapodás nyomán létrehozott konstrukció célja, hogy piaci alapon, a kkv-k széles köre számára elérhetővé váljanak egységes, áttekinthető feltételrendszerű beruházási hitelek, egyszerű és gyors ügyintézés, valamint kedvező árazás mellett. A hitelintézetek 2025. augusztus 1-től kérhetik termékeik minősítését.

Címlapkép: Lakatos Péter, MTI/MTVA