Kegyetlen a hiteldrágulás réme: ennyi magyar nem tudja fizetni az adósságát

„A hitelmoratórium irészleges megszűntetése óta a bankoktól kapott visszajelzések alapján minimális a nem fizető adósok száma. Vagyis az előzetes negatív várakozásokkal szemben nem került sor tömeges nemfizetésre, azok is rendszeresen törlesztenek, akik most kikerültek a moratóriumból. Ebben annak is szerepe van, hogy az év eleje óta, a különféle kedvezményes állami programokkal - például SZJA visszatérítés, nyugdíjprémium -, sok pénz került ki a lakossághoz, miközben gyakorlatilag megszűnt a munkanélküliség is. Legalább ennyire fontos, hogy a moratóriumot követő időszakra, az adósok védelme érdekében, az MNB fokozatosságot ír elő: ha a felmondási helyzet előáll, a bankoknak több fordulóban kell megpróbálniuk, hogy megállapodást kössenek az adóssal. Nyilván ezek az egyeztetési folyamatok is tartanak még, de a legfontosabb az, hogy egyelőre fizetnek a moratóriumból kikerült ügyfelek” – magyarázza Bódizs Kornél, a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége (MAKISZ) közleményében.

A szakértő szerint az első komolyabb nemfizetési hullámra a nem fixált kamatozású fogyasztási hitelek kapcsán számít a szakma. A személyi kölcsönöknél az elmúlt időszakban drámai – akár 10 százalékos – mértékben is megnőtt a kamat. Ugyanígy a törlesztőrészletek drámai emelkedése várható valamennyi, kamat stoppal nem érintett, rövid lejáratú, nem fixált hitel esetében is. 

„Eddig még nem tapasztaltuk, hogy 2022 júliustól erőteljesebben megnőtt volna a kilakoltatások száma. A végrehajtók a nyár közepétől újraindíthatták a korábban leállított árveréseket és az azokhoz kapcsolódó végrehajtási cselekményeket, azonban ez azokat az adósokat érinti, akiknek az ügye a végrehajtónál már több éve folyamatban van, és akik az árverési moratóriumot nem tudták vagy nem akarták kihasználni arra, hogy megállapodást kössenek a hitelezőikkel. A kilakoltatások esetében pedig még régebbi, még az árverések leállítása előtt már eladott ingatlanok kerülhetnek sorra. Ezeknek az eljárásoknak a száma átmenetileg több lehet, mint a korábbi időszakokban, hiszen két év moratórium után kell a felhalmozott ügyhátralékot ledolgozni. Az eljárások számáról azonban még a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) sem tett közzé aktuális statisztikát, így senki nem rendelkezik pontos adatokkal a valós helyzetről”- fejti ki az elnök.

 „Ami a végrehajtások moratórium miatti felfüggesztését illeti, a kormány jószándéka mellett azt is látni kell, hogy egy jól működő gazdaságban a jogbiztonság mindig kétoldalú: nemcsak az adóst, hanem a hitelezőt is védi. Kedvezőtlen folyamatokat indíthat el az a jogi bizonytalanság, ha a hitelezők veszteséget szenvednek, mert nem tudják érvényesíteni a jogos követeléseiket. Ne feledjük, hogy a hitelezők között találjuk azokat is, akik a nemfizető adósuk miatt kerülnek nehéz helyzetbe. Az árverésre kerülő ingatlanokat ugyanakkor általában nem is egyetlen tartozás terheli: többségükben 4-5 végrehajtás is folyamatban van. A leggyakrabban ezek adótartozások, gyermek tartásdíj, kártérítés, közüzemi díjak (ez a végrehajtások mintegy harmadát adja), telefon-tartozások, banki tartozások. Utóbbiak száma egyébként évről évre csökkenést mutat. Mivel Magyarországon a hitelmoratórium miatt, két évig semmilyen árverést nem lehetett elindítani még az árverési korlátozások kezdetén folyamatban lévő ügyeket sem lehetett befejezni.”

Bódizs Kornél szerint ez azért is veszélyezteti a pénzpiaci biztonságot, mert a követeléskezelők az egységes, elemeire nem bontható, hitelezési értéklánc részét képezik azzal, hogy a bankok, szolgáltatók portfolióját megtisztítják a nem fizető hitelektől. Ez pedig különösen most, a kamatemelkedési periódusban értékelődik fel azzal, hogy a hitelezőknek, a nemfizető ügyfelek miatt nem kell tovább drágítaniuk a hiteleket.