Ezt sokan nem tudják a hitelkamatokról: milliós bukó lehet, ha elfelejted

A reálkamat gyakorlatilag egy hitel, vagy megtakarítás kamatának és az infláció értékének a különbsége. Azt mutatja meg, hogy az éves áremelkedéshez képest hogyan alakul egy hitel éves költsége, vagy épp egy befektetés nyeresége. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke, Virág Barnabás háttérbeszélgetést tartott a jegybank november 16-ai kamatemelési döntését követően. Ezen a beszélgetés többek között elhangzott az alábbi kijelentés is: "(…) a reálkamatok magasabbak lesznek feltörekvő régióban, mint a válság előtti időszakban voltak (…)" Na, de miért lehet lényeges a reálkamatok emelkedése a magyarok számára? A Bankmonitor szakértői az alábbiakban ennek jártak utána.

Mi is az a reálkamat?

A reálkamat a piaci kamatok, hozamok és az inflációnak a különbözete. (Ez a piaci kamat lehet egy hitel kamata, egy betéti kamat, vagy épp egy állampapír hozama is.) Ebből megtudhatjuk, hogy mekkora – az éves áremelkedést meghaladó – felárat kaphatunk a befektetésünkre, vagy kell fizetnünk épp a kölcsönünk után.

Ez természetesen egy nagyon lényeges mutató, hiszen teljesen más megvilágításba helyezheti például egy befektetés hozamát. Ugyanis még egy magas nominális kamat mellett is előfordulhat az, hogy a reálkamat negatív. Ez pedig azt jelentené, hogy a befektető megtakarítása lejáratát követően nem tudná a kamatokkal növelt összegből még azt az árucsomagot sem megvásárolni, amelyre a befektetett összeg elég lett volna a megtakarítás indulásakor.

A reálkamatok fokozatosan csökkentek az elmúlt években hazánkban. (Ez igaz mind a megtakarításokra, mind a hitelekre.) Ha a 10 éves futamidejű állampapírok referencia hozamából indulunk ki, akkor elmondhatjuk, hogy már 2019-ben negatív lett a reálkamat. Sőt a 2021-es évben a reálkamat értéke -3,61%.

A Pénzcentrum lakáshitel kalkulátora alapján a legolcsóbb 10 éves kamatperiódusú kölcsönök kamata is az infláció alá süllyedt az idei évben, sőt novemberre a reálkamat mértéke -3,06%-os értéket ért el a lakáskölcsönök esetében is.

A reálkamatok alakulására több tényező is hatott az elmúlt években: 2015 és 2018 között az infláció gyakorlatilag 0 közeli értékről megemelkedett a 3%-os célérték közelébe. Ez természetesen a reálkamatok csökkenésének irányába hatott. Ezzel párhuzamosan a hitelkamatok is elkezdtek csökkenni.

Ekkor érkezett meg a járványhelyzet, amely jelenleg egy komoly emelkedő inflációs környezetet eredményezett, októberben az éves átlagos áremelkedés mértéke elérte a 6,5%-ot,  a hitelköltségek azonban eddig még nem követték le érdemben az inflációs környezet megváltozását.

Milyen értékhez képest emelkedhetnek a reálkamatok?

Egy ilyen átmeneti helyzetben, amikor kifejezetten az infláció csökkentése a cél, jó megoldás az irányadó kamatok – alapkamat, egyhetes betéti kamat –  emelése. Ez természetesen együtt jár azzal is, hogy a reálkamatok emelkednek. A jegybank véleménye alapján azonban a reálkamatok emelkedése nem átmeneti lesz. A járványhelyzet elmúltával magasabb reálkamat-környezetben kell a magyar gazdaságnak tovább működnie. Vagyis valamilyen mértékű átrendeződésre hosszú távon is számítani kell.

A változás lehetséges forgatókönyvének feltérképezéséhez érdemes alaposabban megvizsgálni a járvány kitörése előtti helyzetet: 2019-ben az infláció mértéke 3,4 százalék volt, a 10 éves állampapírhozamok értéke 2,47%, míg a legolcsóbb, egy évtizeden át fix kamatozású lakáshitelek THM értéke 4,08%.

2020. első negyedévében az infláció valamelyest magasabb, 3,9-4,7 százalék volt. Az állampapírhozam 2,21%, míg a legolcsóbb, 10 éves kamatperiódusú lakáshitelek kamata 3,25-3,5 százalék között alakult. Vagyis már mind hitel, mind állampapír oldalon negatív reálkamatokat lehetett látni a COVID járvány kitörése előtt.

Mi várható hosszú távon?

A jegybank  véleménye alapján a magasabb reálkamatok a járványhelyzet elmúltával, a gazdaság helyreállását követően is velünk maradnak. Ez az állapot a piaci kamatok emelkedésével és az infláció érdemi csökkenésével is elérhető. A járvány előtti állapotokból kiindulva azonban inkább a piaci hozamok, kamatok emelkedésére lehet számítani. 

Az infláció ugyanis 2019-ben 3,4 százalék volt, a jegybank célértéke a 3 százalék. (Ettől egy 0,5-1 százalékpontos eltérés felfelé, vagy lefelé még átmenetileg elfogadható.) Vagyis reálisan az infláció nem lesz jelentősen kisebb a 2019-es értékénél. Mindezekből az következik, hogy a reálkamatok érdemi emelkedése a piaci kamatok emelkedésétől várható. Ez természetesen a megtakarításokra és a hitelekre egyaránt igaz lehet.

Mit jelenthet ez a hétköznapokban?

A reálkamatok érdemi emelkedése azt jelenti, hogy a piaci hozamok az inflációhoz képest emelkedni fognak. Ez a változás várhatóan hosszabb távon is, a járvány teljes lecsengését követően is velünk marad. A reálhozamok emelkedése a járványt megelőző időszakból kiindulva – 2019-re érvényes állapot alapján – nagyobb eséllyel eredményezheti a piaci kamatok, hozamok emelkedését, mint az infláció mérséklődését.

Ez a befektetők számára azt jelentheti, hogy várhatóan hosszabb távon is magasabb lesz a reál és nominális hozam hazánkban. Vagyis a betéteken, befektetéseken elérhető nyereség emelkedni fog. Ugyanakkor a hitelfelvevők számára mindez azt eredményezheti, hogy növekednek a hitelkamatok, ami a havi törlesztőrészletek emelkedését maga után vonná.