Így trükköznek a babaváróval az élelmes magyarok: aggódhat az MNB

Hiába mutatott rá a Magyar Nemzeti Bank (MNB) immár nyíltan a babaváró hitel fő turpisságára, miszerint a 10 millió forintos ingyenpénzt egy "azonosítható réteg" befekteti, az Mfor és a Privátbankár által megkérdezett 9 hazai nagybank szemérmesen hallgat arról, mekkora lehet ez a kör és az így tőkeként hasznosított hitel - írja az MFor. 

- közölte az MNB múlt hétfői sajtótájékoztatóján. A legkézenfekvőbb megoldás pedig a június 3-án debütált, adómentes és a kamatfizetés idején névértéken visszaváltható, 5 éves időtávon átlagban gyakorlatilag kockázatmentesen évente közel 5 százalékot hozó Magyar Állampapír (MÁP) Plusz megvétele. 

Már két gyermek születésénél tisztes, 14,43 százalékos éves hozamot lehet zsebre tenni, amiről a kockázatmentes befektetésbe ma invesztálók csak álmodhatnak, a három gyermekesek viszont már elképesztő, 21,2 százalékos profitot vághatnak zsebre, a 10 millióból 12,7 milliót csinálva. Más kérdés, hogy ehhez meg is kell születniük a bevállalt számú gyermekeknek, ellenkező esetben úgynevezett büntetőkamatot kell fizetni, aminek leperkálása után valamennyi verziónál már csak 435 ezer forint lehet az össznyereség. S ennyi is csak annak, aki a lejáratáig megtartja MÁP Pluszát, miközben rendben fizeti a hitelét. Márpedig ez utóbbi azt jelenti, hogy a Babaváró hitel befektetését követően egy ideig még saját zsebből kell állni a törlesztőrészleteket, addig bizonyosan, amíg nem kezdődnek meg a MÁP Plusz kamatfizetései.

Ezzel együtt a babaváró hitel a napokban már közel 1800 milliárd forint értékben eladott MÁP Plusz megvételéhez csak viszonylag kis mértékben teremthetett vásárlóerőt, lévén, hogy az MNB adatai szerint a babaváró hitelből júliusban 54 milliárd fogyott, s augusztusban is hasonló lehetett a mérték, miközben a hitel többségét azért elsősorban lakásvásárlásra fordították.

Mekkora lehet ez, az MNB által azonosíthatónak nevezett réteg? 

Miután saját bevallása szerint a jegybank figyelmét a babaváró hitelt folyósító kereskedelmi bankok hívták fel az arbitrázsra, célszerűnek tűnt náluk érdeklődni. Ám cseppet sem lettünk okosabbak, kitérő válaszokat kaptunk, legalábbis az Mfor és a Privátbankár által megkeresett 9 bankból héttől, ketten ugyanis még válaszra sem méltattak bennünket. A hét nagybanknak ez volt a válasza arra a kérdésre, hogyan oszlott meg a babaváró hitel felhasználása, abból hány százalékot költöttek befektetési termékek vásárlására:

• Budapest Bank: mivel a babaváró kölcsön szabad felhasználású, így nem rendelkezünk kimutatással annak felhasználásáról.
• K&H: a beérkezett babaváró hiteligénylések meghatározott többsége lakáscélú (vásárlás, felújítás/bővítés, lakáscélú hitel kiváltása).
• CIB: ezzel kapcsolatban később tudunk információt adni.
• MKB: az ezzel kapcsolatos elemzéseink most vannak folyamatban.
• OTP Bank: arról, hogy pontosan mire fordítják a kölcsönt az ügyfelek, nem vezetünk statisztikákat, de az ügyfelek bevallása szerint elsősorban lakáscélokra (felújításra, vásárlásra), kisebb százalékuk pedig autóvásárlásra, hitelkiváltásra használja fel a kapott összeget.
• Takarék Csoport: a babaváró hitel egy szabadon felhasználható hitelkonstrukció, amelynek felhasználását a szerződéskötéskor nem kontrollálja a bank.
• UniCredit: a babaváró hitel szabad felhasználású, így a hitelcélokkal kapcsolatosan - a kiváltás kivételével - csak az ügyfeleinknek a tanácsadó kollégákkal folytatott beszélgetéseire támaszkodhatunk, amelyekből az derül ki, hogy az ügyfelek nagy része lakáshitel mellé vagy lakásvásárlási célra fogja felhasználni. Hitelkiváltásra a babaváró hitelek több mint egytizedét fordítják.

Ha viszont ennyire nincsenek képben a nagybankok, akkor hogyan tájékoztathatták az MNB-t arról, hogy létezik egy azonosítható réteg, amely arbitrálja a babaváró hitelt és befektetési termékeket vesz belőle? A kilenc nagybank közül hét egyébként szeptember 4-éig a következő összegben folyósított Babaváró hitelt, milliárd forintban:

• OTP: 68
• K&H: 14
• Takarék Csoport: 9,68
• Budapest Bank: 8
• UniCredit: 4
• MKB: 4
• CIB: 3

Az Erste pontos számot nem, csupán annyit közölt, hogy eddig több mint háromezer Babaváró hitelt folyósított és közel négyezer igénylést fogadott be, az ügyfelek több mint 80 százaléka a teljes elérhető hitelösszeget igényli. A Raiffeisen pedig még ennyit sem, mondván, minden üzleti titok. A Bank360 statisztikái szerint egyébként a babaváró hitel átlagosan igényelt összege 9,6 millió forint, az átlagos futamidő pedig 19,7 év. Az ország egész területéről igen magas az érdeklődés, Budapestről származik a kalkulációk nagyjából 20 százaléka. 

A bankok arról is vallottak, hogy miért buknak el leggyakrabban az igénylések: a Gránit Banknál elvétve akadt olyan, akit lejárt hiteltartozás miatt utasítottak el. A Raiffeisen Banknál leggyakrabban jövedelem alapján nem hitelezhető vagy nem felel meg a feltételeknek az ügyfél. Hasonló okokról számolt be az MKB Bank: a jövedelem túlzott terheltsége, a túlzott eladósodottság, valamint a már meglévő hitelek esetében mutatott nem megfelelő törlesztési magatartás a legjellemzőbb elutasítási indokok.