Ez nem sokon múlt: megúszták a hitelesek, de a betétesek rosszul jártak

A monetáris kondíciók változatlansága megfelel az elemzői várakozásoknak, akik közül többen úgy vélték, hogy június végén, a következő Inflációs jelentés publikálásakor várható újabb normalizáló lépést a monetáris tanácstól.

Ezt vetítette előre a testület a március végi, kamatdöntő ülés után kiadott közleményében, amelyben közölte, a monetáris politikai döntéseinél óvatos megközelítést alkalmaz, melynek során nagyban támaszkodik a negyedévente megjelenő Inflációs jelentés átfogó makrogazdasági és inflációs előrejelzésére.
A jegybanki alapkamat majdnem napra három év, 2016. május 25. óta 0,90 százalékon áll.

A Takarék Csoport vezető elemzője, Suppan Gergely a változatlan jegybanki alapkamattal kapcsolatban elmondta, hogy a Monetáris Tanács a márciusi ülésén elkezdte a monetáris kondíciók normalizálását az egynapos betéti kamat emelésével és a likviditásnövelő devizaswap állomány szűkítésével, mivel az adószűrt maginfláció elérte a 3 százalékot.

Az adószűrt maginfláció áprilisban 3,4 százalékra mérséklődött, ami megfelelt az előrejelzéseinek. A Monetáris Tanács a továbbiakban a negyedéves inflációs jelentés megjelenésével egyidejűleg hoz további döntést a normalizálás folytatásáról. A monetáris kondíciók normalizálása azonban feltehetően lassú és fokozatos lesz, mivel egyrészt az infláció egyelőre kontrollálhatónak tűnik, így nem indokolt a gyorsabb ütemű szigorítás, másrészt a külső monetáris feltételek érdemben enyhültek, mivel a meghatározó jegybankok ismét lépéseket tettek a lazítás irányába, illetve leállítják a szigorítási ciklust.

Suppan Gergely elmondta, arra számítanak, hogy a MT alapesetben negyedévente az új inflációs jelentéssel egy időben dönt a likviditásbővítő deviaswap állományok további csökkentéséről, valamint a kamatfolyosó kislépésű emeléséről. Mivel a kamatfolyosó jelenleg igencsak aszimmetrikus,

A hazai gazdaságot jellemző szignifikáns megtakarítási többlet, a következő években az uniós forráslehívások következtében feltehetően jelentős többletbe kerülő költségvetési pénzforgalmi egyenleg, és így várhatóan negatív nettó állampapír kibocsátás, valamint a nemzetközi hozamkörnyezet miatt azonban így sem számítunk a piaci hozamok számottevő emelkedésére, így a bubor kamatlábak, valamint a rövid állampapír hozamok a kamatfolyosó aljára tapadhatnak - mondta az elemző.