Tömött sorok a bankoknál: rég volt ilyen Magyarországon

Az MNB által publikált, Hitelezési folyamatok című kiadvány friss, augusztusi számából kiderül, hogy 2018 második negyedévében 159 milliárd forinttal bővült a háztartási hitelállomány, ennek következtében pedig 4,1 százalékra nőtt az éves növekedési ütem. Még jelentősebb volt a növekedés az új háztartási hitelszerződések volumene tekintetében: itt már 31 százalékos volt a bővülés mértéke. Ugyanakkor elmondható, hogy a kereslet bővülése mellett is csak a bankok egy kis aránya enyhített a hitelek feltételein, és ez igaz a lakáscélú és a fogyasztási hitelekre is.

Sikeresnek tűnik az MNB azon célja, hogy a fix kamatozású lakáshitelek felvétele felé terelje a lakosságot, ugyanis az új kibocsátásban már 82 százalékos ezen hitelek aránya. Ezeknek a fele Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel. Az 1-5 évre fixált kamatozású lakáshitelek átlagos kamatfelára elérte, az 5 éven túl fixáltaké pedig megközelítette a változó kamatozású hitelek felárát.

A fogyasztási hitelek is keresettek

2018 második negyedévében a lakáscélú hitelek állománya 99 milliárd forinttal, míg a fogyasztási hiteleké 44 milliárd forinttal nőttek. Az éves szintű tranzakciós bővülés 231 milliárd forint volt. Bár a fogyasztási hitelek is népszerűek, attól még elmondható, hogy a lakáspiaci folyamatok alakították a hitelkibocsátást a negyedév során.

Az idei év második negyedévében 433 milliárd forint értékben kötöttek hitelszerződéseket a háztartásokkal, így a hitelkihelyezések volumene 31 százalékos növekedést produkált éves átlagban. A szerződéseknek több mint a felét lakáscélra fordították, és ugyancsak jelentős hitelkihelyezés történt a személyi kölcsönök esetében: a két legnépszerűbb hiteltermék piacán 39 és 48 százalékos éves növekedés volt megfigyelhető. Szintén jelentős, 48 százalékos növekedés volt mérhető a gépjárműhitelek esetében, míg az áruvásárlási és egyéb hitelek kibocsátása mérséklődött.