Itt az igazi segítség a devizahiteleseknek: érvényteleníthetik a szerződéseket

A jogegységi eljárásban vizsgált jogkérdés:

 - olvasható a Kúria közleményében.

Ha valóban érvénytelenítik azokat a szerződéseket, akkor a devizakockázatot sem kell kifizetnie az ügyfélnek (visszamenőlegesen). Ezzel csupán egy probléma van: egy korábbi jogegységi határozat ezt a lehetőséget kizárja.

Ha viszont megsemmisítik a szerződést, akkor a bírósági ügyek alapján mindent vissza kell állítani az eredeti helyzetbe. Ez két dologgal járna:

• Újraszámolnák a tartozásokat és a törlesztőrészleteket,

• Az így fennmaradó tartozást egyben kellene visszafizetni a banknak.

Mivel az újraszámolt tartozás valószínűleg jelentősen alacsonyabb lenne a mostani tartozásnál, ezért ezt egy új lakáshitel felvételével lehetne fedezni.

Az sem kizárt, hogy a szokásostól eltérő jogelv alapján dönt a Kúria, és nem a szerződések megszűntetését mondja ki, hanem azt, hogy a felvett kölcsönök kezdettől fogva forinthitelnek minősülnek.

A devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződésekkel kapcsolatos perekben az utóbbi időben újabb értelmezési kérdések merültek fel - írták. A Kúria polgári kollégiumának csütörtöki ülésén megfogalmazott vélemények szerint ezért indokolt, hogy jogegységi tanács döntsön a Kúria gyakorlatában felmerült értelmezési kérdésekben.

Közölték: a Kúria polgári kollégiumának vezetője - Wellmann György - pénteken indítványozta a jogegységi eljárást. Ezután a kollégium helyettes vezetője - az öttagú jogegységi tanács elnöke - kijelöli a tanács tagjait és megküldi az indítványt a legfőbb ügyésznek, akinek tizenöt nap áll majd a rendelkezésére, hogy észrevételeit megtegye. A jogegységi tanács várhatóan egy hónapon belül meghozza döntését, amelyről tájékoztatni fogják a nyilvánosságot - áll a közleményben.

A két és fél évvel ezelőtti döntés szerint a devizaalapú kölcsönszerződések olyan szerződések, amelyekben az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait. A szerződési terhek későbbi - előre nem látható - egyoldalú eltolódása pedig az érvénytelenség körében nem értékelhető. Továbbá "ha a bíróság a szerződés érvénytelenségét állapítja meg, elsősorban a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekednie". Így, ha a bíróság a szerződés valamely rendelkezését érvénytelennek találja, ám a szerződés e nélkül is teljesíthető, akkor az érvénytelen kikötés nem vált ki joghatást, a szerződés pedig egyebekben változatlan feltételekkel köti a feleket.

A legfelsőbb bírói fórum napokban kiadott közleménye szerint azonban a bírói gyakorlatban - beleértve a Kúria egyik eseti döntését is - újabb értelmezést igénylő kérdések fogalmazódtak meg azzal kapcsolatban, hogy egy konkrét fogyasztói kölcsönszerződés milyen feltételek mellett minősül devizaalapúnak.

A Magyar Nemzet április közepén írt arról, hogy a köztársasági elnökhöz és a Kúria elnökéhez fordult ügyvédek egy csoportja amiatt, mert a polgári kollégium vezetője néhány nappal korábban levelet írt a bankszövetségnek a legfelsőbb bírói fórum egy devizahitelekkel kapcsolatos egyedi döntésével kapcsolatban, holott abban az eljárásban a bankszövetség nem is volt peres fél.