OTP-s vagy? Ezért jött pénz a számládra

Augusztus elején indult a forinthitelesek és a devizában törlesztő devizahitelesekkel való elszámolás. Ennek során - Binder István, a jegybank szóvivője szerint - akár 3,5 millió elszámolási értesítőt is kiküldhetnek a bankok, bár a tényleges szám végül lehet, hogy ennek töredéke lesz csupán, mivel akiknek nem jár vissza pénz, azok értesítőt sem kapnak.

A mostani elszámolási időszakban egyébként azok a devizában törlesztő devizahitelesek és azok a forinthitelesek kapnak vissza pénzt, akik megfelelnek az alábbi feltételeknek:

• A szerződésüket 2004. május 1. után kötötték
• Még élő szerződésük van, vagy 2009. július 26. után zárták le azt
• Nem folyószámlahitelről vagy hitelkártyáról van szó
• Devizában törlesztett kölcsönük vagy forinthitelük van vagy volt

 - monda el a Pénzcentrum kérdésére az OTP Bank. Így már sokan megkaphatták az értesítőket akár az OTP-től, akár más banktól vettek fel korábban kölcsönt.

Így kaphatunk vissza pénzt

A jóváírásokat egyébként több bank már megkezdte, először várhatóan azok az ügyfelek kaphatnak vissza pénzt, akiknek lezárt szerződésük van, és a számlavezető pénzintézetük még most is hitelnyújtó bank. Az OTP például augusztus 15-én kezdte meg a jóváírásokat, így előfordulhat, hogy sokaknak már a számláján van a pénzük és még csak nem is tudnak róla. Persze akik a jóváírásokról kapnak SMS értesítést, azok azonnal értesülnek a beérkező pénzről.

Ha szeretnéd tudni a részleteket is az elszámolásról, akkor kattints és olvasd el erről szóló kisokosunkat!

Az élő szerződések esetén viszont nem a bankszámlánkra érkezik a pénz, hanem a hitelünk tőketartozásán írják azt jóvá visszamenőlegesen, a devizahiteles elszámoláshoz hasonlóan. Ennek köszönhetően csökkenhet a tőketartozás és a törlesztőrészeletek egyaránt.

Miért jár most vissza pénz?

A mostani elszámolási időszakban az árfolyamrés miatt nem kapnak vissza pénzt az ügyfelek, hiszen vagy forintban, vagy eleve devizában történt a törlesztés. Ami miatt most elszámolnak az ügyfelekkel, az egyoldalú szerződésmódosításból és az ezzel járó egyoldalú kamatemelésből származó többlet. Ezt írják jóvá az ügyfeleknek, úgy mintha eleve nem is vonták volna azt el (hasonló képletet használnak, mint a devizahiteles elszámolásnál).