Ezek a buktatók nehezítik meg az elszámolást

Határidők

Nem tudnak együttesen megfelelni a bankok az összes határidőnek. Az elszámolás és a jelzáloghitelek forintosításának fordulónapja ugyanis a devizaalapú hitelek esetében február 1-je, végrehajtania mindezt a banknak április 30-áig kell, ugyanakkor nyilvántartásaiba már március 31-éig be kell vezetnie a változásokat, a szerződés pedig az április 30-áig kiküldendő tájékoztatás kézhezvétele utáni 31. napon (legkésőbb május 31-jén) módosul. A március 31-ei "számviteli" határidő csak úgy értelmezhető, hogy ekkor már nem lehet devizában jelzáloghitelt nyilvántartani, ennek azonban ellentmond, hogy a tájékoztatást kézhezvétele utáni 31. napi módosul csak a szerződés, amikorra - az erre nyitva álló 30 napos döntési idő után - kiderül, hogy az ügyfél kéri-e a devizában maradást. (További véghatáridő, aminek talán nincs jelentősége, hogy az ügyfél felé történő pénzügyi rendezés határideje a tájékoztatás kézhezvételét követő 15. munkanap).

Mikortól kell fizetni az első új törlesztőrészletet?

Elvileg az elszámolás kiküldésének határidejét követő hónapban kell. Mivel azonban március 31-éig már módosítják belső nyilvántartásaikat a bankok, áprilisban elvileg már az új törlesztőrészletet számítják fel. Ez megint korábbi időpont, mint a szerződés módosításának a napja, amely az elszámolás kézhezvétele utáni 31. nap, ami ellentmondást okoz.

Devizahitel előtörlesztése a köztes idő alatt

Az érvényes szerződés alapján jogosult egy ügyfél bármikor előtörleszteni vagy végtörleszteni, eközben azonban a bankokat olyan szabály köti, hogy a jelzáloghitel esetében január 1-től csak a "kedvezményes", forintosítási árfolyamon lehet törleszteni. Ez az euróhitelek esetében probléma, hiszen a piaci árfolyam 300 forint körüli, miközben a forintosítási árfolyam (ami elvileg őket védené, de ez esetben nem védi) 309 forint.

A tájékoztató

A tájékoztatóanyag tartalma átláthatatlan mennyiségű információt tartalmaz. Sok esetben nem egyértelmű, mikor, mit kell a banknak megküldenie az ügyfél számára.

Panasz és per

Kérdés, hogy panasz és per esetén a bíróságok miként ellenőrzik egy elszámolás helyességét. Bizonytalan, hogy belekötnek-e a majd a bankok saját, matematikai és informatikai alapon kialakított elszámolási rendszereibe is, azokat feltétel nélkül elfogadják-e, esetleg az MNB által "hitelesített" eljárásokat veszik-e majd alapul.