Húzós évük volt a devizahiteleseknek: mi jön most?

Az év legfontosabb eseménye pénzügyi szempontból egyértelműen a devizahiteles mentőcsomag kidolgozása volt. Közel 1000 milliárd forintnyi veszteséget jelent a csomag a bankoknak, ami átlagosan 20 százalékos törlesztőrészlet csökkenést hozhat az adósoknak. De hogyan jutottunk ide? Hogyan kezdett bele a kormány a mentőcsomagba?

Egy bírósági perrel kezdődött az egész

A folyamat elindítója a Kásler perként elhíresült, évek óta húzódó bírósági persorozata volt. A Kásler házaspár ügye végigjárta a magyar bírósági döntéshozást, sőt az ügy az Európai Bíróságon is járt. Végül a Kúria július 3-án mondta ki, hogy semmis az árfolyamrés.

Ezután a Kúria vizsgálódni kezdett, és két héttel később jogegységi döntést hozott a testület, ami az összes devizahitelre érvényes. Ebben kimondták, hogy az árfolyamrés tisztességtelen volt, az egyoldalú szerződésmódosítás (egyoldalú kamatemelés) pedig szintén tisztességtelen. Az árfolyammozgás miatti kockázatot viszont az ügyfeleknek kell viselniük, kivéve, ha a szerződésben ez másképp szerepel.

Mivel az Európai Bíróság és a Kúria is lehetőséget teremtett arra, hogy a kormány beleszóljon a devizahitelek rendszerébe, ezért már június 27-én benyújtották az első devizahiteles törvényt. Ekkor még úgy látszott, hogy még 2014-ben kivezethetik a devizahiteleket, vagyis végigmehet a forintosítás folyamata. A törvény végül nem csak a devizahitelekre, hanem a forinthitelekre is érvényes lesz, igaz ezek rendezése külön zajlik majd. A törvény legfontosabb eleme, hogy a bankoknak perelniük kell, ha az egyoldalú kamatemelés témájában nem akarnak elszámolni. A másik fontos intézkedés, hogy nem csak a hitelekre, hanem a lízingszerződésekre is kiterjed az elszámolás.

Ennyit kaphatnak vissza az adósok

Július végén már lehetett sejteni, de hivatalosan nem erősítették meg, hogy az elszámolás során minden egyes tisztességtelen elvonást tőke-előtörlesztésként kell elszámolni, így az adósok sokkal jobban járhatnak, akár 20 százalékkal több visszatérítés járhat nekik, mint eredetileg gondolták. A Pénzcentrum számításai szerint az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelés miatt összesen nagyjából kétmillió forint járhat vissza egy átlagos devizahitelesnek (erről részletesen ITT olvashatsz). Az átlagosnak mondható devizahiteles egyébként 2007-ben vette fel a svájci frank alapú, nyolc millió forintos, 15 éves futamidejű kölcsönét.

A számítások során ketté kell bontani az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelés miatt visszajáró összegeket. Míg előbbi után "csupán" 300 ezer forint, addig utóbbinak köszönhetően 1,7 millió forint jár vissza. Lényeges, hogy ezek az MNB átlagos kamatai alapján készült kalkuláció. Ha ugyanis egyszeri kamatemeléssel számolunk, akkor ennél jóval szerényebb, mintegy 781 ezer forintos összeg jön ki.

Ebből is látszik, hogy hatalmas eltérések lehetnek két elszámolás között, a visszajáró összeget ugyanis öt tényező befolyásolja:

• Árfolyamrés mértéke

• Egyoldalú kamatemelés mértéke

• Felvett összeg

• Felvétel ideje

• Futamidő

A nagy eltérések miatt az elszámolások összege néhány tízezer forinttól akár több tízmillióig is terjedhetnek.

Az elszámolási törvény

Szeptember végén az országgyűlés elfogadta az elszámolási törvényt, aminek köszönhetően a visszajáró összeg számítása és az ügyfelek értesítése nyilvánvaló lett. Ennek köszönhetően tudják a bankok kiszámolni, hogy mennyi pénz jár vissza az ügyfeleknek. Az elszámolási törvény rendelkezik továbbá az ügyfelek teendőiről. Amennyiben ugyanis nem vagyunk már ügyfelek az adott banknál, akkor fel kell vennünk a kapcsolatot a korábbi hitelezőnkkel, hogy az elszámolást megkaphassuk, tudatnunk kell velük lakcímünket (ha változott) és bankszámlaszámunkat.

Forintosítás és fair bank törvény

A forintosításról szóló és a jövőbeni hitelezést meghatározó fair bank törvényt egy napon fogadták el a parlamentben, ennek oka, hogy a két törvény szorosan összefügg, és fontos szerepet játszik a jövő évben esedékes forintosításkor.

A fair bank törvény érdeme, hogy meghatározza, hogyan vehetünk fel hitelt (lakás és egyéb) januártól, vagyis akár évtizedekre meghatározóak lehetnek az ebben meghatározott irányelvek.

A forintosítási törvény meghatározza, hogyan váltják át a devizahiteleket jövőre. Az árfolyamot már január 1-től rögzítik (256,5 a svájci frank, 309 az euró és 2,16 a japán jen esetében), de az átváltás maga az elszámolással egy lépcsőben fog megtörténni, április és május folyamán.