Új árfolyamrögzítés: bizonytalanság a közjegyzői díjak körül

Egyelőre nem lefutott kérdés, hogy az új árfolyamrögzítéshez szükség lesz-e közjegyzői közreműködésre. Még a korábbi, eredeti árfolyamrögzítésről szóló törvényhez kapcsolódva a közigazgatási és igazságügyi miniszter rendeletben szabályozta, hogy az árfolyamrögzítés hitelszerződés-módosításáért és a gyűjtőszámlahitelkeret-szerződés közjegyzői okiratba foglalásáért sem a bank, sem a közjegyző nem kérhet díjat az ügyféltől, a költségeket a bank köteles magára vállalni.

A módosítások egyik pontjaként Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter javaslatára ugyanakkor a parlament elfogadta, hogy a korábban már árfolyamgát-szerződést kötött ügyfeleknél az átszerződést nem kell ismét közjegyzői okiratba foglalni − a feltételrendszer a törvény erejénél fogva módosul. Egyes vélemények szerint van mód arra, hogy a kölcsönszerződéseket egyetlen, a törlesztőrészlet megállapítását és megfizetését tartalmazó pontban − ideiglenesen − módosító árfolyamgát-szerződésekkel kapcsolatban a szabályokat a törvény egységesen, részletesen és tételesen állapítsa meg − a módosítást így nem kell közokiratba foglalni.

A tét nem kicsi. A bankok és a közjegyzők tavaly nyáron 15 ezer forintos díjban állapodtak meg, amely összeg a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) Napi Gazdasághoz eljuttatott álláspontja szerint pusztán "a közjegyző költségeire elegendő, még a munkadíját sem fedezi". A várakozások szerint ugyanakkor idén akár több mint 400 ezer hitelszerződést kell módosítani, ez pedig a fenti díjazással több mint 6 milliárdos bevételt jelent a közjegyzőknek és ugyanekkora extra terhet a bankoknak.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak a lap számára küldött tájékoztatása szerint a kormány hamarosan kialakítja álláspontját azzal kapcsolatban, hogy az árfolyamgát-törvény módosítása miatt szükséges-e, és ha igen, milyen ponton felülvizsgálni a közjegyzői díjazásról szóló jogszabályt. A MOKK szerint a törvényi szabályozás aggályos, mivel az egyik szerződő fél által magánokiratban a másikra erőltetett feltételek kikényszerítéséhez biztosítaná az állami kényszert − mindezt a közokirat garanciái nélkül. Szakértők ugyanakkor arra emlékeztetnek, hogy a módosítás az ügyfél érdekében történik. A végrehajthatóság feltételeit az eredeti szerződés közokirati formában tartalmazta, a törvény pedig kimondhatná, hogy a bank csak akkor kérheti a szerződés végrehajtási záradékolását, ha a módosult szerződés megfelel az előírásoknak.