Fantomhitelek fojtogatják a frankhiteleseket

Májusban közel 10 milliárd forinttal törlesztett több hitelt a lakosság, mint amennyit felvett a bankoktól - olvasható ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön közzétett adataiból. A hiteltranzakciós adatok a szezonális hatásokat is figyelembe véve beleillenek a tavaly óta megfigyelt trendbe: devizában 37,9 milliárd forint összegben nettó hiteltörlesztő, forintban viszont 27,5 milliárd forint összegben nettó hitelfelvevő volt a lakosság.

Jelzálog-hitelezés

Tavaly ilyenkor már sokan azt hitték, hogy elérte mélypontját a hazai jelzáloghitelezés. Az idei májusi adat azonban még az egy évvel korábbitól is elmarad, mégpedig 14%-kal, vagyis a visszaesés megállásáról még nem, legfeljebb a csökkenés lassulásáról beszélhetünk. Az összesen 27 milliárd forintnyi havi jelzáloghitel-kihelyezésnek mindössze 2%-a volt devizában denominált, ami a törvényi tiltás csekély körre (pl. a hitelkiváltásokra) kiterjedő kivételei miatt nem meglepő.

Májusban 18,5 milliárd forint lakáshitelt helyeztek ki a bankok, ami 1,0%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. Ha tehát a teljes jelzáloghitelezés nem is, a lakáshitelezés talán már túl van mélypontján, fellendülésről azonban még semmiképp sem beszélhetünk. A szabad felhasználású jelzáloghitelek körében pedig még jól látható a lefelé mutató trend: az egy évvel korábbinak csak kétharmada volt az új kihelyezés. E mögött vélhetően az húzódik meg, hogy ma már kevesebben hajlandóak megterhelni lakásukat fogyasztási kiadásaik finanszírozása céljából.

A lakossági jelzáloghitelek állománya az MNB adatai szerint 6627,6 milliárd forint volt május végén, ennek 63,3%-a volt lakáshitel, devizanem szerinti megoszlását tekintve 73,8%-a volt deviza. Ez utóbbinak a 91,2%-a svájci frank volt. A deviza alapú jelzáloghitelek állománya mindennél érzékenyebb a svájci frank árfolyamára, így annak ellenére, hogy az elmúlt egy évben nem volt ilyen jellegű hitelkihelyezés, ezek összege egy év alatt 130 milliárd forinttal és egy hónap alatt 232 milliárd forinttal 4888 milliárd forintra nőtt. Azért érdekes ez utóbbi szám, mert mint ismeretes, ez a hitelezetti kör veheti igénybe három évig az árfolyamrögzítés lehetőségét (frankhitelek: 180 forint, euróhitelek: 250 forint, jenhitelek: 2 forint), igaz közülük például a 30 millió forintnál értékesesebb ingatlannal rendelkezők és a 90 napon túli késedelemben lévők nem érintettek.

A bankszektor teljes lakossági hitelállománya május végén 8271,4 milliárd forint volt, ami a forint gyengülése miatt 272,1 milliárd forinttal nagyobb az egy hónappal korábbinál.

Hitelköltségek

Az elmúlt fél évben közel 0,9 százalékponttal nőtt az új forint alapú lakáshitelek hitelköltsége, mely jórészt a jegybank 2010. negyedik negyedéves kamatemeléseinek tudható be, azóta a növekedés üteme érzékelhetően lassult. Ugyanez mondható el a fogyasztási hitelekre is, amelyek átlagos hitelköltsége a lakáshitelek 10,6%-ával szemben májusban 22,6% volt.

A magas hitelköltség ellenére a lakáshitelekhez hasonlóan mintha már a fedezetlen fogyasztási hitelek is túljutottak volna mélypontjukon: az egy évvel korábbinál 1,4%-kal több, 13,7 milliárd összegű ilyen hitel kihelyezésére került sor, érezhető növekedésről azonban még ebben a szegmensben sem beszélhetünk. Amennyiben azonban a jelzálogfedezetű és a fedezetlen fogyasztási hiteleket összeadjuk, ezek kihelyezése 16,4%-kal alacsonyabb az egy évvel korábbinál.

Betétek

Hitelkamataikhoz hasonlóan rövid távú betéti kamataikat is növelték a bankok az elmúlt fél év során: az éven belüli lekötött forintbetétek átlagos kamata 4,9%-ról 5,4%-ra nőtt. E tendencia nem érvényesült az éven túli forintbetéteknél, ezek átlagos kamata ugyanis 4,6%-ról 4,4%-ra csökkent. Az euróbetétekért éven belüli lekötés esetén jelenleg átlagosan 2,1%-os, éven túli esetén 2,8%-os kamatot kínálnak a bankok, jelentősebb növekedés csak utóbbiban történt.

Májusban a magyar lakosság betétállománya nem változott számottevően: a látra szóló betétek állománya 11,3 milliárd forinttal, az éven belül lekötötteké 3,4 milliárd forinttal csökkent. Nőtt viszont a hosszú távon lekötött betétek állománya, mégpedig 10,6% milliárd forinttal, így a teljes állományváltozás mindössze -4,2 milliárd forint volt.

A lakosság betétállománya így május végén 7308 milliárd forintra rúgott, melynek 15,8%-át tartották devizában.