Brutális késedelmek! Csak minden ötödik lakossági hitel mögött van ingatlanfedezet!

A felügyelet honlapján közzétett elemzésből kiderül, hogy a növekedés döntően az I. félévben következett be, ezt követően a III. negyedévben a késedelmesen fizetett hitelek száma kisebb mértékben, 0,3%-kal csökkent. December végén a lakossági hitelek 29,2%-ánál, ezen belül a jelzáloghitelek 17,8%-ánál, a kkv-hitelek 34%-ánál, valamint az egyéb hitelek 44,8%-ánál volt fizetési késedelem.

90 napon túli késedelem december végén 755,5 ezer - a szeptember véginél 9,5%-kal több - banki hitelszerződésnél volt. Ennek 93%-a - több mint 700 ezer - lakossági hitelszerződés volt. A 90 napos késedelmek száma 2009-ben összesen 47,2%-kal, a lakossági hitelek esetében 46,6%-kal gyarapodott.

A bankok 2009 végén összesen 5 millió 933 ezer hitelszerződéssel rendelkeztek, ami a tavaly szeptemberinél 2,2%-kal, az egy évvel korábbinál 4,4%-kal kevesebb. A hitelszerződések 95,4%-a háztartásokkal, 2,9%-a mikro-, kis- és középvállalkozásokkal (kkv) szemben állt fenn. A lakossági hitelszerződések száma tavaly 3,8%-kal csökkent, a kkv-hiteleké az utolsó negyedévben mérséklődött ugyan, de éves szinten még így is 6,1%-kal növekedett.

A banki ügyfelek hiteltartozása 2009 végén 19 551 milliárd forintra rúgott, egy év alatt 6,5%-kal csökkent, ezen belül az utolsó három hónapban 3,4 százalékpontos visszaesés volt. A tartozás 35%-a a háztartások, 19,2%-a a kkv szektor, 45,7%-a pedig egyéb ügyfelek adóssága volt. A lakossági tartozásállomány 12 hónap alatt 1,3%-kal bővült, az egyéb tartozásállomány 13,5%-kal mérséklődött. A kkv szektor hitelállománya a tavalyi első félévben 1,5%-kal bővült, majd az év további részében növekvő mértékben mérséklődött, decemberig éves szinten 1,2%-os csökkenést eredményezve.

A lejárt tartozások aránya egy év alatt megkétszereződött, a 2008. év végi 2,5%-ról 5%-ra emelkedett, a lakossági hiteleknél pedig 1,8%-ról 3,8%-ra nőtt. Az összes lejárt hiteltartozás 2009 végén 971,5 milliárd forintot tett ki.

A késedelmes tartozás december végén 2 843,5 milliárd forint volt, ezen belül a lakossági állomány 1 489,5 milliárd forintra rúgott. A késedelmes állomány tavaly 40,5%-kal nőtt, különösen gyors, 59,8%-os volt a növekedés a lakossági hitelek körében. A gyors növekedés azonban csak az év első felére volt jellemző, a második félévben a teljes késedelmes állomány már 1,3%-kal csökkent, a lakossági hiteleknél pedig a növekedés 2,8%-ra lassult. A késedelmes tartozások aránya 2009 végén a háztartási hiteleknél 21,8%, a kkv szektorban 18,4%, az egyéb ügyfelek esetében 7,4% volt, a 90 napon túli késedelemmel érintett állomány aránya pedig rendre 7, 9,8, illetve 3,5%.

A bankok 2009 végén 61 060 átütemezett hitelszerződést tartottak nyilván, ezek 96,2%-át a lakossági körben. Az átütemezett állomány 2009 végén 371 milliárd forintot tett ki, ennek 52%-a lakossági, 32%-a kkv hitel volt. Az átütemezett hitelszerződések száma 147%-kal, az átütemezett állomány 114%-kal növekedett tavaly. A lakossági körben a hitelszerződések 1,04%-át, illetve a hitelállomány 2,8%-át strukturálták át. Az átütemezés - a késedelmes hitelekkel ellentétben - az átlagosnál nagyobb méretű hitelek esetében volt jellemző.

A szerződések darabszáma alapján december végén a lakossági hitelek 20,1%-a, s a kkv hitelek 8,8%-a mögött volt ingatlanfedezet. A késedelemmel, illetve súlyos késedelemmel érintett hitelek körében az ingatlanfedezet gyakorisága fordítottan arányos a késedelem súlyosságával. A szerződés szerint teljesítő lakossági tartozásoknak 23,2%-a, a késedelmeseknek mindössze 12,2%-a, a 90 napon túli késedelműeknek pedig 9,6%-a rendelkezett ingatlanfedezettel 2009 végén.

A múlt évben 19 116 lakóingatlan került végrehajtási, vagy egyéb tartozásrendezési eljárás alá, illetve volt érintett a bankok által eladott követelésekben, 74%-kal több, mint az előző évben, s 63%-kal több, mint szeptemberben. A végrehajtási eljárás alá vont ingatlanok 26%-os növekedése mellett az egyéb eljárás alá vont ingatlanok száma 384%-kal gyarapodott, az eladott követelésekben érintett lakóingatlanok száma pedig 90%-kal nőtt. Mindez érdemi változást jelez a bankok behajtási gyakorlatában.

A bankok értékvesztési állománya 2009 végén 709 milliárd forintot tett ki, a teljes hitelállomány bruttó értékének 3,6%-át, ami kétszerese az előző évi aránynak. Az értékvesztési állomány 2009 első felében 39,2%-kal, az első háromnegyedévben 61,2%-kal, az év egészében pedig 87,5%-kal hízott. A lakossági hitelek esetében az értékvesztés állomány a teljes hitelállomány bruttó értékének 3,4%-át, a kkv hitelek esetében 6,7%-át, egyéb hiteleknél 2,5%-át tette ki. A lakossági hiteleken belül a jelzáloghitelek értékvesztési aránya 1,7%, az egyéb hitelek értékvesztési aránya 11,3% volt.