Tisztítótűzre várva: megdöbbentő magyar hitelcsalások - interjú

Pénzcentrum: Melyek a leggyakrabban tapasztalt visszaélések?

Jurányi Gábor

Jurányi Gábor: Konkrét esetek alapján elmondható, hogy a hitelnyújtás alapjául szolgáló három legfontosabb dokumentum: az értékbecslés, a jövedelemigazolások és a bankszámlakivonatok tekintetében merültek, merülnek fel leggyakrabban visszaélések. Bizonyos esetekben nem csak a hiteligénylő próbálja megtéveszteni a bankot, hanem az ügyletben szereplők is benne vannak a csalásban.

Pénzcentrum: Hogyan lehet meghamisítani egy értékbecslést?

Jurányi Gábor: A pénzügyi intézmények mindegyike általában néhány tucat értékbecslővel dolgozik együtt, akik területi illetékességük, illetve megbízhatóságuk szerint kapják a megbízásokat. A hiteligénylő és az értékbecslő közötti "kommunikáció" során nem egyszer előfordul, hogy az értékbecslés eredménye bizonyos határok között viszonylag könnyen "alakítható". Ha az eltérések százalékosan kifejezve nem is feltétlen kétszámjegyűek, a hitelnyújtók többsége nem véletlenül alkalmaz manapság belső értékbecslőket a túlzó értékek korrigálására.

Pénzcentrum: Mi lehet a megoldás az ilyen visszaélések elkerülésére?

Jurányi Gábor: Az ingatlan tranzakciókról szóló pontos és friss, a tényleges adásvételi árakat mutató és a teljes országot lefedő statisztikákra volna szükség. Vannak adatok, de például az illetékhivatal információira épülő KSH-adatok legfrissebbje a 2007-es állapotokat mutatja. Sok esetben az eladónak és a vevőnek sem érdeke a valós vételárat feltüntetni egy adásvételi szerződésben, ezért ez is torzítja a tényleges értékeket.

Pénzcentrum: Milyen csalások fordulnak elő a szabad felhasználású hitelek esetében?

Jurányi Gábor: A szabad felhasználású hiteleknél mivel még adásvételi szerződés sincs, nyilván nagyobb a "mozgástér", elsősorban a már említett nem kellően friss és megbízható ingatlan érték adatok miatt. 

Pénzcentrum: Találkozott-e kirívó esetekkel a jövedelemigazolás és a bankszámlakivonatok kapcsán?

Jurányi Gábor: Igen, sajnos még korábban a bankszámlakivonatokat pecséttel és aláírással hitelesítették (és még korábban a bankok folyamatosan tájékoztatták egymást aktuális felhatalmazott aláíróik nevéről) addig a mai számítógéppel nyomtatott kivonatok hamisítása nem igényel extrém képességeket. A jövedelemigazolások területén pedig megjelentek olyan társaságok, melyek nem valós munkatevékenységgel kapcsolatos jövedelemigazolások kiadására "szakosodtak". A hitelnyújtók számára, főleg egy kemény versenyhelyzetben, nyilván nem egyszerű megoldás az, hogy minden ügyféltől APEH jövedelemigazolást kérjenek be. 

Botrány, válság és bedőlő hitelek kellettek ahhoz, hogy észbe kapjon az ország