Idén is drágább az élet: lássuk, mennyivel!

Az új év beköszöntével csokorba szedtük azokat az alapvető termékeket, illetve szolgáltatásokat, melyek árai jellemzően év elején szoktak változni. Ezek némelyike hatóságilag szabályozott, vagyis az egyes minisztériumok döntik el, hogy mikor és mennyivel emelik az adott termék, vagy szolgáltatás árát.

A fővárosban drágul a közlekedés

Jó hír azoknak, akik a fővároson kívül tömegközlekedve, vagyis vonattal, vagy autóbusszal utaznak munkába, iskolába; hogy sem a Volán, sem a MÁV nem emelt jegyárain, vagyis még mindig a 2008-as tarifák érvényesek.

Nem igaz ez azonban a fővárosban utazókra, a BKV ugyanis jócskán az inflációt meghaladó mértékben emelt a jegyek, illetve bérletek árain, miközben számos egyéb változtatást is bevezetett a tarifákat illetően.

Így a BKV-bérlet és a Budapesti Egyesített Bérlet (BEB) összeolvadásával január elsejétől havi 9000 ezer forintért - tanulók, nyugdíjasok és kisgyerekesek 3550 forintért - utazhatunk a főváros közigazgatási határáig a Volán- és a MÁV-járatokon egyaránt. Ez tehát a korábbi havi bérlet 8250 forintos árához képest több, mint 9 százalékos áremelkedést jelent.

Szintén változást jelent az úgynevezett negyedéves bérletet bevezetése, amely tetszőleges kezdőnappal váltható és a kezdőnaptól számított 100 napig érvényes. Ennek teljes ára 27 000 forint, tanulók, nyugdíjasok számára 10 650 forint.

Az éjszaka utazók örömére megszűnt a drágább éjszakai jegy, vagyis a vonaljegy is érvényes az éjszakai járatokon, hasonlóan az átszálló-, a gyűjtő- és a környéki vonaljegyekhez, továbbá a vonal- és a 10 db-os gyűjtőjegyek az éjszakai járatokon 60 helyett 90 percig érvényesek.

Változott a vonal- és az átszállójegyek valamint a 10 db-os gyűjtőjegyek érvényességi ideje is, melyeket a metró területén 60 percig lehet használni úgy, hogy a metróvonalak közötti átszálláskor ezentúl nem kell új jegyet lyukasztani.

Az autósok számára is jó hír, hogy januártól nem drágultak az autópálya-matricák sem, vagyis a négynapos személyautó matrica 1170 forintba, az egyheti 2550 forintba, a havi 4200 forintba, míg az éves matrica 37 200 forintba kerül.

Már a posta sem a régi...

A lakosság által leggyakrabban igénybevett postai szolgáltatások árai januártól mintegy 5-10 forinttal emelkedtek, így levelezőlap és a 30 grammos szabványlevél feladási díja 70 ről 75 forintra, az 50 grammos szabványlevélé pedig 100 forintról 105-re nőttek. Nem változtak azonban az elsőbbségi levelek tarifái, szemben a tértivevényes és az ajánlott különszolgáltatások díjtételeivel, melyekért 5, illetve 10 forinttal kell idén többen fizetni, mint tavaly.

Az említett szolgáltatások mellett nőtt a fővárosban a szemétdíj is 14,1 százalékkal, a kéményseprésért 7 százalékkal kell többet fizetni idén, míg a vízdíj 8,4, a csatornadíj pedig 9,9 százalékkal drágább a tavalyi tarifánál.

Gáz van...

A január idén ugyan gázáremelést nem hozott, helyette a már lassan szokásosnak nevezhető orosz-ukrán gázvita borzolja egész Európa idegeit. A lakossági áram ára ezzel szemben megnőtt, méghozzá átlagosan 2,9 százalékkal, annak ellenére, hogy a szolgáltatók olcsóbban jutnak áramhoz a Magyar Villamos Művektől. Ennek az az oka, hogy nőtt a villamosenergia-rendszer használati díja, így ez egy átlagos háztartás számára havi 180 forintos többletkiadást eredményez.

Ilyen tételek elsősorban a kifejezetten alacsony fizetésből élők számára jelentenek anyagi megterhelést, így például a minimálbérből tengődők számára, akik 2009-ben 3,6 százalékkal többet, 71500 forintot vihetnek haza, de ezzel, mint az az árak emelkedéséből kiderül, nincsenek igazán kisegítve.