Megbízhatunk a statisztikában?

Mielőtt pálcát törnénk bármelyik statisztikus, vagy akármelyik mérőszám felett, szögezzük le, tökéletes statisztika nem létezik. Számos ponton hiba csúszhat a rendszerbe, melyek közül van, amit utólag ki lehet küszöbölni, javítani, van, amit nem.

Mégis alapvető fontosságú, hogy a statisztika jó minőségű legyen, hiszen az EKB (és egyébként a magyar jegybanké is) elsődleges feladata az árstabilitás fenntartása, amiért nagy hangsúlyt helyeznek a HICP mérőszámára. Sőt, az EKB-nál ez alapján értékelik azt is, hogy az euroövezeten kívüli tagállamok készen állnak-e már a közös valuta bevezetésére, így az indexet mindegyik tagállam viszonylatában elkészítik.

Termékszintű lista

Az index a fogyasztói árak emelkedését méri, az árak változását ragadja meg a háztartások árukhoz és szolgáltatásokhoz kötődő fogyasztási kiadásait figyelembe véve. Összeállításához havi szinten több mint 1,7 millió ármegfigyelésre van szükség, melyet 200 ezer kereskedelmi egységben, s mintegy 1500 helységben tesznek meg.

Az egyes termékekről különböző kereskedelmi egységekből és régiókból gyűjtik össze az adatokat. A jelentés példaként a könyveket állítja, ahol is különböző műfajok szerepelnek (így például széppróza, nem széppróza, kézikönyv), s több üzletben is járnak az árfelírók, így könyvesboltokban, szupermarketekben, sőt, online elárusítóhelyeken is.

Változó súlyok - nehéz kérdések

Természetesen nem mindegyik termék szerepel azonos súllyal a HICP-ben, hiszen egy háztartás vásárlási szokásai igencsak változóak. Ennek érdekében a mérőszámban szereplő termékek súlyait folyamatosan aktualizálják.

Azonban az index összeállítása során mindig akadnak problémák, az EKB-t idézve, van lehetőség a fejlődésre. Az egyik ilyen fontos terület a termékminőség megváltozásának kezelése, hiszen amennyiben például egy gépkocsigyártó új biztonsági eszközökkel szerel fel egy új modellt, párhuzamosan ezzel árat is emel, abban az esetben a tiszta árváltozás pontos méréséhez meg kell becsülni, hogy a kocsi árának emelkedése mennyiben tükrözi a légzsák általi minőségjavulást.

Egy másik fontos kérdés a saját tulajdonú lakások kezelése. A bérleti díjakat érintő változások érzékelhetőek a HICP-ben, ezzel ellentétben a háztartások saját lakáshoz kötődő kiadásainak nagy része viszont nem. Azonban a lakást birtokló és a lakást bérlő háztartások aránya lényegesen eltér az egyes tagországok között, így szükség volna a saját tulajdonú lakások indexbe vonására is.