Költekező állam, vették a részvényt a háztartások

.9%-át tette ki. A háztartások pénzügyi eszközeik közül főként a készpénzt, a betéteket és a nyugdíjpénztári követeléseiket növelték, a tarozásaik közül továbbra is a devizahitelek növekedése jelentős.

Az államháztartás szezonálisan kiigazított nettó finanszírozási igénye (az államháztartási hiány) a pénzügyi számlák adatai szerint 2006 második negyedévében a GDP 8.2 százalékát érte el, és 2003 eleje óta kisebb ingadozásokkal a GDP 8 százaléka körül alakul - áll az MNB elemzésében. A kormányzat elsősorban betétjeinek felhasználásával, részvények eladásával és hitelintézetektől felvett hitelekkel fedezte finanszírozási igényét.

A rövid lejáratú állampapír-tartozások állománynövekedését ellensúlyozta a hosszú lejáratú értékpapírtartozások csökkenése, így nettó állampapír-kibocsátás nem történt. A helyi önkormányzatok deficitjüket a hitelintézeti betétek felhasználásával és a hitelintézeti hitelek felvételével finanszírozták.

Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága a második negyedév végén 15,537.6 milliárd forint volt. Ez az utolsó négy negyedév GDP-jének körülbelül 69.6 százalékát tette ki (a magánnyugdíjpénztárak államháztartáson kívüli elszámolása esetén).

A háztartások szezonálisan kiigazított nettó finanszírozási képessége (pénzügyi megtakarítása) - amely a GDP 2.9 százalékát tette ki - kis mértékben újra csökkent az előző negyedévhez viszonyítva. A háztartások pénzügyi eszközeik közül főként a készpénzt (94.1 mrd Ft), a betéteket (117.3 mrd Ft), a nyugdíjpénztári követeléseiket (98 mrd Ft), az életbiztosításokat (51.3 mrd Ft) valamint tőzsdei részvényeik állományát növelték (38.4 mrd Ft), a tarozásaik közül továbbra is a devizahitelek növekedése jelentős (297.6 mrd Ft). A devizahitelek állományát jelentősen növelte a forint árfolyamának gyengülése is.
Az utóbbi időben népszerű befektetési jegyek esetében a vásárlásokat ellensúlyozták az eladások, így a nettó befektetésijegy-vásárlás nulla körül alakult.