Nagyon fontos hírt kaptak a magyar földtulajdonosok: eldőlt, gyökeres fordulat jön a brutális szárazság miatt

Az intézkedés időszerűségét jól mutatja, hogy a HungaroMet legfrissebb, augusztus 24-i adatai szerint az ország teljes területét aszály sújtja. A helyzet drámai, hiszen hazánk közel felén a legmagasabb, súlyos fokozatú a szárazság, a terület 98 százalékán pedig legalább közepes mértékű vízhiány tapasztalható. Ennek hátterében a klímaváltozás mellett a 19. század óta folytatott hazai vízgazdálkodási gyakorlat is áll. Eddig ugyanis a mezőgazdasági termőterületek növelése érdekében a vizek minél gyorsabb elvezetése volt a cél, aminek következtében a magyarországi vizes élőhelyek kilencven százaléka eltűnt, a folyók gátak közé szorítása és a kiterjedt csatornahálózat pedig mind a víz tájból való kijuttatását szolgálták.

A most megjelent, 1265/2026-os kormányhatározat ezzel a gyakorlattal szakít. A jövőben a vízlevezetés helyett a vízmegtartásra helyeződik a hangsúly: a megváltozott eloszlású csapadékot akkor kell felfogni, amikor leesik, majd a felszínen vagy a talajban eltárolni, hogy az aszályos időszakokban is hasznosítható legyen. A tervek szerint elsősorban a természetközeli vízmegtartó megoldásokat részesítik előnyben, mesterséges és hibrid beavatkozásokra, vízgyűjtők közötti átvezetésekre vagy a felszín alatti vizek felhasználására csak végső esetben, az ökológiai hatások folyamatos ellenőrzése mellett kerülhet sor.

A stratégia megvalósításához konkrét határidőket is szabtak az érintett miniszterek és szakemberek számára. Idén október 31-ig gondoskodni kell a vízhasználat és a rendelkezésre álló vízkészletek összehangolásáról, szigorúan figyelembe véve a klíma-előrejelzéseket. Ugyanezen határidőig Gajdos Lászlónak az érintett tárcavezetők és Bódis Kriszta bevonásával javaslatot kell tennie a vízgazdálkodási törvény módosítására, valamint elő kell készítenie a Nemzeti Vízstratégia felülvizsgálatát. Ennek során a helyi foglalkoztatási lehetőségek bővítésére is tekintettel kell lenni.

Az év végéig, december 31-ig pontosan ki kell jelölni azokat a hazai területeket, amelyek alkalmasak a vízmegtartásra. Ezzel párhuzamosan a természetes vízvisszatartást be kell építeni a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekbe és a földhasználatba, továbbá ösztönözni kell ezek alkalmazását az agrártámogatási rendszer és a mezőgazdasági beruházások átalakítása során.

A program finanszírozására az uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) forrásait is felhasználják. Bár a határozat egyelőre nem rögzít konkrét összegeket, a forrásigények felmérése 2027. február végéig esedékes. A beruházások fedezetét a 2027-es hazai költségvetésben már el kell különíteni, emellett pedig pontosítani kell a 2028 és 2034 közötti uniós ciklus forrásainak célirányos, vízügyi beruházásokra fordítható költségigényét is.