Sárgul a Mecsek, repedezik a talaj, a gyökerek sem bírják: mi lesz így az erdőkkel 30 év múlva? + Videó

Már augusztusban sárgulni kezdtek a falevelek, a tartós vízhiány hatásai azonban nemcsak a lombkoronán látszanak. A kiszáradó, kötött talajon egyre nagyobb repedések jelennek meg, amelyek a fák gyökérzetét is veszélyeztetik. Ripszám István, a Mecsekerdő Zrt. vezérigazgatója a Pécs Aktuálnak arról beszélt, hogy a fa hajszálgyökerei a talajban a vizet keresik, ám amikor a kiszáradt föld megrepedezik, ezek a finom gyökerek akár el is szakadhatnak.

A vízhiány ráadásul nem egyformán érinti a különböző fafajokat. Az akác például idő előtt ledobhatja a leveleit, míg az ezüsthárs a levelek befordításával próbálja csökkenteni a párologtató felületet.

Akár októberben is újra kihajthatnak

A természet azonban tartogathat furcsa fordulatokat is. Ha ősszel időben megérkezik a csapadék, és a hőmérséklet is megfelelő marad, egyes fák akár újra levelet bonthatnak. Ez azonban nem feltétlenül jó hír. Az újrahajtás ugyanis tovább apaszthatja a növények tartalékait, amelyekre tavasszal, a rügyfakadás, a virágzás és az új hajtások fejlődése idején nagy szükségük lenne. Vagyis egy fa hiába vészeli át az idei aszályt, annak hatásait akár jövőre is megérezheti.

A szakember szerint hosszabb távon különösen a bükkösök helyzete lehet nehéz. Nem arról van szó, hogy a bükk teljesen eltűnne a Kárpát-medencéből, hanem arról, hogy várhatóan megváltozik az elterjedése és az erdőkben betöltött aránya.

A Mecsekben a bükk számára elsősorban az északi kitettségű, hűvösebb, törmelékes lejtők maradhatnak kedvezőbbek.

A nagy hőség és a légköri aszály más módon is károsíthatja a fákat. Az erős napsütés miatt a vékony kérgű fajoknál a kéreg alatti szövetek túlmelegedhetnek és károsodhatnak. A probléma következményei ráadásul nem feltétlenül azonnal jelentkeznek: a gyökérzet károsodása után akár egy-két évvel később is megindulhat a korona pusztulása.

Alacsonyabb és ritkább erdők jöhetnek

A következő évtizedekben ezért nemcsak az egyes fafajok aránya változhat meg, hanem maga az erdők képe is. A juharok, a kőrisek és más, természetes úton megjelenő fafajok fontos szerepet kaphatnak a jövő erdeiben. A lehulló magokból fejlődő új állományokban a természetes kiválasztódás segítheti azokat a fákat, amelyek jobban viselik a megváltozott körülményeket.

A szakember szerint 20–30 év múlva a Mecsek erdei jóval alacsonyabbak és ritkábbak is lehetnek, mint amilyennek ma ismerjük őket. A változás már most is érzékelhető, a kérdés inkább az, hogy milyen gyorsan alkalmazkodik hozzá az erdő.