Hová tűnt a méteres víz a borsodi patakból? Megszólalt a vízügy a rejtélyes kiszáradásról

Látványos és aggasztó jelenségre figyeltek fel a helyiek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében: a Sátoraljaújhely mellett húzódó Ronyva-patak egyes szakaszai szinte teljesen kiszáradtak. Egy, a közösségi médiában terjedő videó alapján sokan attól tartottak, hogy rendkívüli esemény vagy emberi beavatkozás állhat a háttérben. A felvételeken jól látható a szinte teljesen üres meder, miközben a helyiek szerint néhány héttel korábban még jelentős mennyiségű víz folyt a patakban.

A kiszáradt meder miatt többen az élővilág veszélyeztetésére hívták fel a figyelmet. A közösségi médiában olyan vélemények is megjelentek, amelyek szerint halak és más vízi élőlények pusztulhattak el a hirtelen kialakult vízhiány miatt. Többen azt is felvetették, hogy vajon természetes folyamat okozta-e a változást, vagy esetleg emberi beavatkozás, például vízkivétel állhat a háttérben.

A vízügy szerint az aszály a fő ok

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) tájékoztatása szerint azonban nincs szó rendkívüli beavatkozásról. A szakemberek szerint a jelenség hátterében elsősorban a hosszú ideje tartó csapadékhiány és a rendkívül alacsony vízhozam áll - írta a Boon.hu. A Ronyva Sátoraljaújhely környéki mederszakasza ugyanis kavicsos, sóderes szerkezetű, ezért a víz egy része természetes módon elszivárog a mederből.

Bár a patak felsőbb részein még található víz, illetve a Ronyvába torkolló Bózsva-patak is biztosít némi utánpótlást, a jelenlegi száraz időszakban ez már nem elegendő ahhoz, hogy a víz eljusson az alsóbb szakaszokra.

Nem csak a Ronyva érintett

A vízügy szerint a probléma nem egyetlen patakra korlátozódik. A térségben több kisebb vízfolyásnál is hasonló helyzet alakult ki. Kiszáradt például a Tolcsva-patak és a Hercegkúti-patak is, valamint az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság működési területén több kisebb patakszakasznál is megfigyelhető a vízhiány.

A szakemberek szerint a tartós aszály miatt már olyan vízfolyások is időszakosan kiszáradnak, amelyeket korábban állandó vízhozamú patakokként tartottak számon. A szélsőséges időjárás, a hosszabb csapadékmentes időszakok és a gyors vízelvezetés együttesen változtatják meg a kisebb vízfolyások vízháztartását.

Címlapkép: Facebook