Súlyos figyelmeztetést adtak ki a hazai kutatók: komoly baj van, csendesen pusztítják a Balaton

A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet szakemberei szerint a probléma súlyosabb, mint sokan gondolnák. Az elmúlt években jelentősen nőtt a Balatonon a vitorlások, motoros kishajók és csónakok száma, miközben a tó a felmelegedés és a vízháztartás változása miatt jóval sérülékenyebbé vált. A kutatóintézet állásfoglalása szerint ma is rendszeresen előfordul, hogy a hajókon keletkező szennyvíz közvetlenül a Balatonba kerül – akár kikötőkben, akár nyílt vízen. Pedig a szükséges kikötői leeresztő infrastruktúra több helyen már rendelkezésre áll.

A kutatók arra is figyelmeztetnek: a szennyvízzel nitrogén és foszfor kerül a vízbe, ami gyorsíthatja az algásodást, miközben mikrobiológiai szennyezést is okozhat. A helyzetet tovább rontja, hogy a melegebb víz kedvez az algavirágzásnak, a csökkenő vízcsere miatt pedig a szennyező anyagok hosszabb ideig maradnak a rendszerben. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet szerint a fedélzeti szennyvizet kizárólag kijelölt kikötői rendszereken keresztül szabadna üríteni, a kisebb hajókon pedig hordozható vegyi WC-k használatát javasolják.

A másik kritikus pont a hajókarbantartás

A szakemberek szerint a hajótestek tisztítására és algásodás elleni kezelésére használt vegyszerek közül sok közvetlenül károsítja a balatoni élővilágot. Különösen problémásnak tartják a biocid hatású algagátló bevonatokat, az oldószeres tisztítószereket és a túlzott vegyszerhasználatot.

A kutatók szerint ezek az anyagok mérgezőek lehetnek a vízi élőlényekre, felhalmozódhatnak az üledékben, és hosszú távon ronthatják a vízminőséget is. Gyakori probléma az is, hogy a hajók mosásakor keletkező szennyezett víz közvetlenül a Balatonba kerül. A szakmai állásfoglalás ezért környezetkímélő, lebomló szerek használatát, a mechanikai tisztítás előtérbe helyezését és a vegyszerhasználat jelentős visszafogását sürgeti.

A kutatóintézet szerint a balatoni hajózás jövője közvetlenül függ a tó ökológiai állapotától. Úgy fogalmaznak: a korábban „elfogadott vagy elnézett” gyakorlatok ma már nem fenntarthatók. „A fenntartható hajózás nem lemondás, hanem szemléletváltás” – írják a kutatók, akik szerint a szükséges technikai megoldások már rendelkezésre állnak, a változás inkább hozzáállás kérdése.