Váratlan betolakodók bukkantak fel a hazai erdőkben: cukinak tűnnek, de hatalmas kárt okozhatnak

A mosómedvéket a Pest megyei Ócsa környékén fogták be vadon a természetvédelmi szakemberek, majd a Szegedi Vadaspark fogadta be állatokat - írta közösségi oldalán a Vadaspark.

A faj Észak- és Közép-Amerikából származik, Európába az 1930-as években telepítették be, elsősorban prémhasznosítási és vadgazdálkodási céllal. Azóta azonban több országban, köztük Magyarországon is megjelent vadon élő állományuk. A mosómedvék a szökések és szándékos szabadon engedések miatt gyorsan elterjedtek, mára már Európa 27 országában észlelték őket vadon. Magyarországon az 1980-as években jelentek meg, és mára stabil, szaporodó állományuk is kialakult.

A szakemberek szerint ez azért problémás, mert az inváziós fajok kiszoríthatják az őshonos élővilágot, és felboríthatják az ökológiai egyensúlyt.

Cuki külseje mögött komoly veszély áll

A mosómedve jellegzetes viselkedése – például a „mosó” mozdulat – rendkívül fejlett tapintásérzékének köszönhető. Mancsában a szakértők szerint tízszer annyi érzékelő pont található, mint az ember tenyerében, vízben pedig ez még érzékenyebbé válik. Ez a tulajdonság rendkívül hatékonnyá teszi a táplálékszerzésben, így könnyen alkalmazkodik a városi környezethez is: gyakran kutat élelem után szemetesekben, lakott területek közelében.

A szakemberek arra is figyelmeztetnek, hogy a mosómedve nemcsak ökológiai, hanem egészségügyi kockázatot is jelenthet, mivel több olyan betegséget hordozhat, amely állatra és emberre egyaránt veszélyes. Éppen ezért Magyarországon 2010 óta magánszemélyek nem tarthatják, és 2016 óta az Európai Unió inváziós fajokat tartalmazó listáján is szerepel, ami tiltja a tartását és kereskedelmét. Jelenleg csak állatkertek tarthatják szigorú feltételek mellett.

Magyarországi előfordulások is vannak

A szegedi állatkertbe kerülő egyedeket korábban Pest megyei, ócsai környéken fogták be a természetvédelmi szakemberek. Az utóbbi években több helyről is jelezték jelenlétüket: vadkamerák rögzítettek példányokat Budapest környéki erdőkben, sőt, Hajdúnánás térségében kilövésre is sor került.

A szakértők szerint a faj további terjedése komoly kihívás lehet a hazai természetvédelem számára, ezért a megfigyelés és a szabályozás kulcsfontosságú.