Mi történik a tihanyi Belső-tónál? Komoly kutatás indult a látványos vízszintcsökkenés miatt

Az egyéves kutatási program az Agrárminisztérium támogatásával indult el, és több nagy intézmény dolgozik együtt benne: a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Tihany Község Önkormányzata, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, valamint az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet kutatói - írta a tihanyi Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) Facebook oldalán.

A szakemberek szerint a tihanyi Belső-tó körüli változásokat nem lehet pusztán az időjárással vagy a felszínen látható folyamatokkal magyarázni. A háttérben komoly vízföldtani folyamatok húzódhatnak meg, ezért most a felszín alatti vízrendszereket is részletesen vizsgálják.

Az ELTE kutatócsoportja azt is elemzi, milyen kapcsolat van a Külső-tó és a Belső-tó között, hogyan mozognak a felszín alatti vizek, és milyen utánpótlási folyamatok befolyásolják a tavak állapotát. Ennek részeként új mérőkutak kialakítását is tervezik. Közben a nemzeti park szakemberei új megfigyelőkutakat és vízszintmérő rendszereket telepítenek, hogy pontosabb képet kapjanak a térség vízháztartásáról. A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatói pedig a tavak biológiai és ökológiai állapotát mérik fel: algákat, zooplanktont, üledéket, vízminőséget és mikroszkopikus élővilágot is vizsgálnak.

A tihanyi tavak azért is különlegesek, mert felszín alatti vizek táplálják őket, vagyis működésük jóval összetettebb annál, mint amit a felszínen látni lehet. A Belső-tó ráadásul magasabb sótartalmú, tápanyagban gazdag vízével egyedi ökológiai rendszert alakított ki az évek során.

A vízszintcsökkenés miatt most olyan jelenségek is láthatóvá váltak, amelyek korábban rejtve maradtak: előtűnt a tó szikes jellege és süppedős aljzata, miközben új madárfajok is megjelentek a partszakaszokon. A szakemberek szerint gulipánokat, gólyatöcsöket és különböző cankófajokat is megfigyeltek a területen.

A kutatás jelentősége azonban túlmutat Tihanyon. A szakemberek szerint az itt szerzett tapasztalatok fontos tanulságokat adhatnak az egyre súlyosabb aszályos időszakok kezeléséhez, és segíthetnek jobban megérteni, hogyan reagálnak Magyarország különleges vízi élőhelyei a klímaváltozásra.