Megöli a kemény fagy a magyar dió legádázabb ellenségét? Most dől el, lesz-e idén olcsó csemege a boltokban

Mára gyakorlatilag az ország minden jelentősebb diótermelő körzetében óriási károkat okoz a dióburokfúrólégy. Most azonban felcsillant a remény: a Facebookon nem egy posztban kérdezik a diófatulajdonosok, vajon a mostani kemény mínuszok tényleg megölik-e a dióburokfúrólégy lárváit. Lesz-e idén végre dió? A fagy tényleg megállíthatja a dióburokfúrólégy pusztítását?

Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője is megerősítette a HelloVidéknek: Európa-szerte, így Magyarországon is jelentős károkat okoz a dióburokfúrólégy. Legfőképpen a kisebb ültetvényeken és házikerti fákon figyelhető meg nagymértékű pusztítás, ahol a kártevő elleni védekezés lehetősége korlátozott. A vadgesztenye esetében alkalmazott aknázómoly elleni törzsinjektálás módszere a dióültetvényeknél is megoldást jelenthet, de ez jelentős költséggel jár, különösen a nagyobb ültetvények esetében.

„Éppen ezért a mostani téli időjárásnak nagy jelentősége van a kártevő szempontjából. Bár a dióburokfúrólégy fejlődésében kulcsfontosságú a téli, hűvösebb időjárás, hiszen ilyenkor hibernált állapotba kerül, a mélyen 5 °C alatti hőmérséklet gyérítheti az állományát.” – emelte ki.

Fontos azonban – tette hozzá, hogy ez csak akkor teljesül, ha a mínuszok megfelelően hosszú ideig tartanak. A hetekig eltartó, fagypont alatti időjárás kedvezhet a diótermelőknek, hiszen a kártevő az utóbbi években jelentős terméskiesést okozott. Ha azonban a hideg átmeneti, a gyérítő hatás is elmarad.

Van rá remény, hogy idén végre tényleg lesz rendes dió

Kósa Dániel gyümölcs szakirányú kertészmérnök úgy látja, hogy a mostani mínuszok önmagukban nem oldják meg a problémát, de jó eséllyel segíthetnek, és van rá remény, hogy idén végre lesz rendes dió. Ez azért lehetséges, mert a dióburokfúrólégy lárvái ősszel lehullanak a dióval együtt, majd a talajban bábozódnak be, és ebben az állapotban telelnek. Ezek a bábok viszonylag fagytűrők: a pár napos, –2–6 °C-os fagy önmagában még nem pusztítja el őket tömegesen, főleg ha hótakaró, avar, mulcs vagy laza talaj fedi őket, és a hideg nem tartós.

A szakember is kiemelte, ami igazán hatásos lenne ellenük, az a tartós, mély fagy (–10 °C alatt, több napon át), csupasz talajfelszínen, hótakaró nélkül. Ilyenkor komoly pusztulás történhet a bábállományban, de ilyen telek nálunk egyre ritkábbak.

A mostani mínuszok azonban nem hiábavalók

Ha többször ismétlődnek, és közben a talaj felszíne is átfagy, jelentősen csökkenthetik a következő évi rajzást. Nem nullázzák le a populációt, de „megtörik” azt.

Kósa Dániel még felhívta rá a figyelmet: akik ősszel sok fertőzött diót összeszedtek, a talajt bolygatták (ásás, kapálás), és tavasszal időben figyelik a rajzást, azoknál teljesen reális, hogy idén már érezhetően több egészséges dió lesz. De a dióburokfúrólégy nem egyik évről a másikra tűnik el, hanem fokozatosan lehet „visszaszorítani”. Minden hideg tél, minden felszedett fertőzött dió és minden bolygatott talaj egy kicsit az ellenük végzett munkát szolgálja.

A tét nem kevés

A KSH adatai szerint Magyarországon a dió termőterülete közel 9,7 ezer hektár, amivel a harmadik legnagyobb gyümölcskultúra az országban. 2025-ben az ültetvények az elmúlt 10 év legalacsonyabb termését produkálták, mindössze 5300 tonna termett itthon. Míg az intenzíven termelő, öntözött ültetvények hektáronként közel 4 tonnás termésátlaggal rendelkeztek, az országos átlag mindössze 0,6 tonna volt. A háttérben többek között az áll, hogy a magyar termelés gerincét adó három hagyományos fajta egyre kevésbé bírja az egyre gyakoribb szélsőségesen meleg klímát – közölte a FruitVeB korábban az Agrárszektorral.

Nem csoda hát, hogy az elmúlt 24 év alatt csaknem ötszörösére emelkedett a tisztított dió átlagára is Magyarországon. Amíg 2000-ben 1160 forintba került egy kiló, addig 2024-ben már 5600 forintot is elkértek érte. A vizsgált időszakban mindössze négy olyan év volt, amikor az előző évhez képest csökkent a dió ára, és egy olyan, amikor nem változott érdemben.

Tudtad, hogy Magyarországon először Kőszegen bukkant fel a dió alattomos kártevője?

A nyugati dióburokfúrólégy eredetileg Észak-Amerikából származik, majd az 1980-as években került be Európába. Feltételezhető, hogy természetes úton, Ausztria felől jutott el Magyarországra. Nem véletlen, hogy éppen Kőszeg-Szabóhegyen és az osztrák határhoz közeli diófákon fedezték fel először hazánkban – derül ki a Vidékfejlesztési Minisztérium tudományos lapjából, a Növényvédelemből.

Mára a dióburokfúrólégy az ország minden jelentősebb diótermelő körzetében óriási károkat okoz. Tipikus inváziós faj, amelynek terjedését az eredeti élőhelyéhez hasonló éghajlati viszonyok, a természetes ellenségek hiánya, valamint a dió elterjedtsége is elősegíti. A nagyüzemi és háztáji diótermesztés első számú terméskártevőjévé vált egész Európában.

A dióburokfúrólégy lárvái a dió zöld burkában élnek és rágják azt

Korai fertőzés esetén a dió kisebb marad, a dióbél ráncosodik, és a termés idő előtt lehullhat. A fertőzött dió héján sötét, szabálytalan foltok jelennek meg, a burok felpuhul, és az egész dió elváltozik.

Még kis egyedszám esetén is jelentősen romlik a dió minősége, ráadásul a piacon senki sem szívesen vásárol foltos héjú diót, még ha a belseje ehető is. Az ipari feldolgozás során pedig költséges tisztítási eljárásokat igényel. Végezetül azonban van még egy jó hírünk: nem kell rögtön kidobnod az egész termést, lehet hathatósan is védekezni, erről a HelloVidék korábban itt írt!