Légi felvétel egy dél-szerbiai faluról, nagy családi házakkal és birtokokkal. A táj látványa drónperspektívából. Dél-Szerbia, Prokuplje város közelében.

Új korszak kezdődik több tolnai településen is: mostantól nem mindenki költözhet be csak úgy

2025. október 31. 10:45

A „helyi önazonosság védelméről” szóló törvényre hivatkozva három település – Kajdacs, Bonyhádvarasd és Sárszentlőrinc – helyi rendeletben szabályozza, kik és milyen feltételekkel vásárolhatnak ingatlant a faluban. A döntés célja a települések kulturális és társadalmi karakterének megőrzése, ám a kritikusok szerint könnyen visszaélésre is lehetőséget adhat.

A július 1-jén életbe lépett „helyi önazonosság védelméről” törvény lehetőséget ad az önkormányzatoknak, hogy megszabják a betelepülés feltételeit, sőt elővásárlási joggal is élhetnek bizonyos esetekben. A szabályozás szerint az adásvételi szerződéseket először a jegyzőnek kell benyújtani, aki nyolc napon belül megvizsgálja, megfelel-e az „önazonosság védelme” szempontjainak. Más szóval: ha valaki házat venne ezekben a falvakban, előfordulhat, hogy az önkormányzat vagy a szomszéd megelőzi, és megvásárolja előle az ingatlant.

Tolna vármegyében már három település – Kajdacs, Bonyhádvarasd és Sárszentlőrinc – élt is az új lehetőséggel. Mindhárom helyen október elejétől hatályos az új rendelet. A kezdeményezés valószínűleg nem marad egyedi: a Teol. hu információi szerint több környező község is fontolgatja hasonló szabályozás bevezetését, miután a helyiek aggódnak az ingatlanpiac felpörgése és a „kívülről érkezők” miatt.

Nem kirekesztésről, hanem önvédelemről szól?!

A három település közül Bonyhádvarasdon a polgármester, Csibi Zsolt vállalta, hogy nyilatkozott a lapnak döntésről:

"Még az önkormányzati rendelet elfogadása előtt sokat beszélgettünk a helyiekkel, akik arra ösztökéltek minket, hogy éljünk ezzel a lehetőséggel. Jelenleg 440 lakosa van a településnek, és nagyon összetartó közösségről beszélünk." – mondta a polgármester, majd hozzátette, "a rendelet elfogadásával nem az volt a célunk, hogy bárkit kizárjunk. Az elővásárlás sorrendje nálunk: önkormányzat, szomszéd, helyben lakó."

Csibi szerint a döntés nem kirekesztésről, hanem önvédelemről szól: „meg akarjuk őrizni a falu arculatát, hagyományait és közösségét.”

Kik élveznek mentességet?

A törvény pontosan meghatározza, kikre nem vonatkozik a korlátozás. Előnyt élvez, aki:

  • helyben lakó hozzátartozója,
  • a településen született, vagy bizonyítani tudja, hogy gyermekkora idején legalább egy évet ott élt,
  • az önkormányzatnál vagy állami szervnél dolgozik,
  • CSOK-kal vagy más lakáscélú állami támogatással vásárolna,
  • egyházi alkalmazott, tanár, hallgató vagy diák a településen.

Más szóval: a helyieknek és a helyhez kötődőknek elsőbbségük van az ingatlanvásárlásban.

JÓL JÖNNE 3 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 3 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 64 021 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,68%), de nem sokkal marad el ettől az ERSTE Bank (THM 10,83%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Papírmunka és hirdetmény: így működik a gyakorlatban

Az adásvételi szerződés beérkezése után a jegyző értesíti az önkormányzatot és a szomszédokat, akik élhetnek elővásárlási jogukkal. A közlés akkor is joghatályos, ha valaki nem veszi át az értesítést. A hirdetményt legalább 15 napra ki kell függeszteni a település hirdetőtábláján, és egyre több helyen az önkormányzat honlapján is megjelenik. A dokumentum tartalmazza az ingatlan helyrajzi számát, árát, tulajdoni arányait és funkcióját.

A jogvédelmi eszközként bevezetett önazonosság-védelem új korszakot hozhat a vidéki ingatlanpiacon – de kérdés, milyen hatással lesz a települések jövőjére. Támogatói szerint a szabályozás megóvja a kis falvak hagyományait és közösségi életét, bírálói viszont attól tartanak, hogy könnyen diszkriminatív gyakorlat alakulhat ki belőle. Egy biztos: mostantól, ha valaki házat néz Tolna megyében, nem elég az ingatlanhirdetésre kattintani – a döntést a falu közössége is beleszólhat.

Így válogatnak a települések a beköltözők közül

Az első három hónap tapasztalatai alapján a legtöbb településnek nem az a célja az önazonossági rendelettel, hogy megakadályozza a túlnépesedést, sokkal inkább a közbiztonságot erősítenék, a közösséget védenék az intézkedéssel - legalábbis ez derül ki a 24.hu széleskörű adatgyűjtéséből. A lap kutatása arra is rávilágított, hogy az ország mely részein alkalmazzák leginkább a szigort, illetve az érintett helyekre pontosan milyen feltételekkel lehet beköltözni.

Az e-ingatlanugyvedek.hu rendszeresen frissülő listája szerint október 21-ig 95 településen alkottak önazonossági rendeletet, ezekben a beköltözést korlátozzák valamilyen formában az önkormányzatok. Az eddig alkalmazott feltételek nagyjából tíz nagyobb csoportra bontathatók az alábbiak szerint:

  • betelepülési hozzájárulás megfizetése;
  • a betelepülőnek büntetlen előéletűnek kell lennie;
  • megszabják, hogy az ingatlanban legkevesebb hány négyzetméternek kell jutnia egy főre;
  • valamilyen végzettségi elvárást fogalmaznak meg;
  • adótartozás-mentességet kérnek;
  • elvárás a biztosított jogviszony;
  • a betelepülőknek meghallgatáson kell részt venniük a képviselő-testület előtt;
  • tudni kell legalább társalgási szinten magyarul beszélni;
  • aki jogtalanul létesít lakcímet, azt pénzbírságra kötelezhetik;
  • illetve elővásárlási joggal élhet az önkormányzat.

Címlapkép: Getty Images

Jelentem Mégsem
0 HOZZÁSZÓLÁS
Csak bejelentkezett felhasználó szólhat hozzá. Belépés itt!
A kommentkezelési szabályzatot itt találod.
Még nincsenek hozzászólások. Legyél te az első!
NEKED AJÁNLJUK
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2025. december 17. szerda
Lázár, Olimpia
51. hét
Ajánlatunk
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2025. december 16. 20:32