Mérgező és ehető őszi gombák képekkel: itt vannak a legjobb lelőhelyek Magyarországon

Cikkünkben annak jártunk utána, mi mindent érdemes tudni az őszi gombák gyűjtése és az őszi gombák képekkel történő azonosítása kapcsán. Amellett, hogy megtudhatod, milyen óvintézkedéseket és szabályokat kell a gombászás során betartani, hol vannak az őszi gomba lelőhelyek térkép alapján és melyek országos szinten a legjobb magyar gombalelőhelyek, azt is eláruljuk, mi mindent érdemes tudni a legkeresettebb őszi gombákról és mérgező hasonmásaikról.

Indul az őszi gombaszezon Magyarországon: hogyan gombásszunk helyesen?

Magyarországon bárki szabadon gyűjtheti az ehető gombákat naponta 2 kg/fő mennyiségig, azonban az így szerzett gomba kereskedelmi forgalomba nem hozható. Magánterületen, természetvédelmi területen kizárólag engedély fejében szabad gombászni. Kizárólag olyan ősszel szedhető gombafajokat tegyünk a kosarunkba, melyeknek fajtáját magabiztosan meg tudjuk határozni, az ismeretlen vagy mérgező fajokat ne szedjük le és semmi esetre se tegyük az ehető gombák közé a kosárba!

Amennyiben szeretnénk bővíteni gombászással kapcsolatos ismereteinket és minél több fajjal megismerkedni, a gombaszakértő tanfolyam 2025 évében is bárki számára elérhető. Jó, ha tudjuk, hogy országszerte minden nagyobb településen, illetve a gombapiacokon is kérhetünk ingyenes gombaszakellenőri vizsgálatot, amelyet kezdő gombászként minden esetben célszerű igénybe venni – itt találjuk a hivatalos magyar gombaszakellenőr listát a helyi ellenőrök elérhetőségeivel.

EZ IS ÉRDEKELHET

Mérgező és ehető tavaszi gombák: ezekre bukkanhatsz most az erdőkben Magyarországon

Értékes, ehető gombák Magyarországon: mik a legjobb ehető tavaszi gombák, melyek az ehető erdei gombák tavasszal és melyek a mérgező gombák, nem ehető gombák tavasszal?

Őszi gomba lelőhelyek térképe: hol vannak a legjobb gombalelőhelyek Magyarországon?

Az ősszel szedhető gombák országszerte tipikusan domb- és hegyvidékeken találhatók, azonban egyes fajok a síkvidéki erdőségekben és a mezőkön keresendők. Az erdei gombák gyűjtésére leginkább a csapadékos vegyes erdőségek (lombhullató fák és fenyőfák vegyes erdei) alkalmasak, így

a legnagyobb mennyiségben az őszi gombák a Pilisben, a Bakonyban, a Bükkben, a Mátrában és a Zempléni hegységben találhatók. Szintén bőséges a lelőhelye az őrségi gombáknak, továbbá érdemes ellátogatnunk a Börzsönybe és a Mecsekbe is.

Őszi gombák képekkel: melyek a legnépszerűbb ősszel szedhető gombák?

Az ősszel gyűjthető gombák palettája rendkívül széles, azonban a következő gomba fajtákat még a lelkes kezdők számára is bátran ajánljuk, ugyanis nehéz őket összetéveszteni mérgező rokonaikkal. Az őszi gombák képekkel aránylag könnyen beazonosíthatók, azonban nem árt ismerni legfőbb tulajdonságaikat, tipikus lelőhelyeiket és a gyűjtésükre vonatkozó alapszabályokat. Nézzük, melyek a legjellegzetesebb kora és késő őszi gombák a magyar erdőkben, mezőkön!

Ízletes vargánya

Az ízletes vargánya a hazai erdők egyik legjellegzetesebb, a tinórufélék családjába tartozó gombafaja: május végétől október végéig tölgyesekben, gyertyánosokban, szelídgesztenyésekben, továbbá bármilyen vegyes erdőségben találkozhatunk vele, nem csak a fák alatt, hanem erdőszéleken, erdei tisztásokon is. Az ízletes vargánya a nagy termetű őszi gombák közé tartozik: kb. 15 cm magasra nő, kalapjának átmérője 12-25 cm, színe gesztenyebarna és zsírosan fénylő, pereme fehér, állaga tömör és húsos.

A vargányát nem csak frissen szokás fogyasztani: szárított formában vagy őrölve, fűszerként egész évben kapható, gazdag aromái miatt egy-egy ételhez elég belőle keveset használni. Hozzá hasonló ehető gomba ősszel a bronzos vargánya, a nyári vargánya, a vörösesbarna vargánya és a királytinóru – bár ezek ritkábbak és nehezebb rájuk bukkanni, ők is bátran fogyaszthatók.

Kora őszi ehető gombánk, az ízletes vargánya

Sárga rókagomba

A sárga rókagomba szezonja június elejétől november végéig tart; lomberdőkben, tűlevelű erdőkben és kevert erdőkben országszerte szinte bárhol előfordul, azonban leginkább a sűrű, sötétebb bükkerdőket és a tölgyeseket kedveli. Gyakori lelőhelyei a nehezen megközelíthető bokros bozótosok és a mohos, nyirkos hegyoldalak. Ez a 3-8 cm nagyságú ehető gomba kúp- vagy tölcsér alakú, lefelé elvékonyodó tönkje és kalapja nem különülnek el egymástól. A kalap a rókagomba fiatal korában domború, ám ahogy idősödik, ellaposodik, tölcséressé válik, széle szabálytalanul fodrosodni kezd.

Leggyakrabban jellegzetes, élénksárga színben lelhetjük fel, azonban tojássárga, halványsárga és sárgásfehér színekben is találkozhatunk vele. Illata a kajszibarackra emlékeztet és nyersen is fogyasztható, így enyhén csípős, borsos aromái miatt akár salátagombaként is kezelhetjük. Szintén ehető, hasonló megjelenésű gombák ősszel a tölcséres rókagomba, a fénylő rókagomba és a szürke rókagomba, ezeket is megéri megkóstolni.

Sárga rókagomba, nyári és őszi ehető gombaféle

Nagy őzlábgomba

Szeptember elejétől november végéig gyűjthető a legjellegzetesebb ehető gombák egyike, a nagy őzlábgomba, ami gyakran 40 cm magasságúra is megnő, kalapja szélessége pedig elérheti a 30 cm-t is. Tönkje felfelé vékonyodó és hengeres alakú, világos- vagy fahéjbarna, sávos, sokszor kígyóbőrszerű mintázat borítja, a rajta lévő kettős gallér pedig könnyen mozgatható. A fiatal nagy őzlábak kalapja dobverőszerű, közepén barnás kúppal, ám ahogy idősödik, kalapja vízszintesen elterül, a közepétől a széle felé haladva koncentrikusan elhelyezkedő, felszakadozó pikkelyek borítják.

A nagy őzláb nagyon gyakori gomba ősszel: országszerte bárhol megtalálható az erdős területeken. Tönkje csuklósan kifordítható a kalapból, lemezei vajszínűek vagy krémfehérek, idős korukra besötétednek, törésre nem színeződnek – utóbbi tulajdonsága alapján tudjuk megkülönböztetni a hozzá hasonló, szintén ehető piruló őzlábgombától, ami nála kisebb méretű, törésre vagy vágás hatására hússzínű elszíneződés jellemző rá. Ritkán, de találkozhatunk csipkés őzlábgombával is, ami szintén egy ízletes, ősszel szedhető gomba.

Nagy őzlábgomba, a legnagyobb ősszel gyűjthető gombaféle

Erdőszéli csiperke

A legismertebb hazai gombák egyike a Magyarországon is nagyon gyakori erdőszéli csiperke, amit lombhullató- és fenyőerdők (leggyakrabban az akácosokban) erdőszélein, tisztásokon, ritkás erdőkben, illetve a réteken is be tudunk gyűjteni. Egy jellegzetes, kb. 8-15 cm kalapszélességű gombáról van szó, fehér kalapja félgömb alakú, ami idős korára enyhén púpos és elterülő lesz, lassan krémsárgává válik; felülete lehet sima vagy pelyhes is.

A gomba lemezeinek színe fiatalon piszkosfehér, idősödése során folyamatosan sötétedik, mígnem csokoládébarnára nem színeződik. Tönkje fehér, nyomásra sárgul, hártyaszerű gallérja jól fejlett, bocskora nincs. Bár jellegzetes és gyakori gombáról van szó, mindenképpen érdemes bevizsgáltatni, mert számos mérgező gombával, köztük a gyilkos galócával is könnyű összetéveszteni! Hozzá hasonló ehető gombák a mezei csiperke és a gumós csiperke.

Erdőszéli csiperke, a legismertebb gomba ősszel

Ritkább ősszel gyűjthető gombák

Kevésbé ismert, de szintén ízletes, inkább késő őszi gomba a lila pereszke, ami a tél elejéig gyűjthető erdei és mezei gomba. Egy aránylag nagy termetű gombaféléről van szó, melynek kalapja elérheti a kár a15 cm-es átmérőt is, illata erőteljesen fűszeres. Nevét jellegzetes színéről kapta, ugyanis ahogy idősödik, kalapja fokozatosan ellapul és barnás lila színt ölt. Ez az őszi gomba nyersen nem fogyasztható, kizárólag hőkezelve.

Késő őszi gomba a lila pereszke

Ősszel indul a különböző tuskógombák szezonja is: a gombászok kedvelt zsákmánya például a többkilós csokrokban is előforduló gyűrűs tuskógomba, melynek csak a kalapját fogyasztjuk, legalább 20 perces hőkezelést követően. Kalapja a szürkésbarnától a mély kénsárgáig sokféle árnyalatú lehet, néhány centistől arasznyi átmérőjűig. Meghatározása nem mindig egyszerű, a kezdő gombászoknak érdemes inkább kerülni. A csoportosan növő késői laskagomba szintén tuskókon, elhalt ágakon él, október elejétől terem: 5–15 cm átmérőjű kalapja szürkéslila és kagyló alakú, széles lemezei fehéresek vagy sárgásak, a tönk kezdetéig lefutnak.

Kevesen ismerik az ízletes rizikét

Késő őszi gombaféle a szürke tölcsérgomba, egy közepes termetű, zömök faj: hamuszürke, esetenként vajszínű kalapja 5-20 cm átmérőjű, fiatalon begöngyölt szélű, később tölcséresedő formájú; kissé lefutó lemezei fehérek. Fűszerként fogyasztható, önmagában kerülendő, mert egyeseknél allergiás reakciót vált ki. Kevésbé ismert, de értékes kincs az ízletes rizike is, amit leginkább fenyvesekben találhatunk meg. Utóbbi jellegzetessége, hogy nyomásra elkékül vagy elzöldül, vágáskor pedig narancssárga színű, vérre emlékeztető folyadék szivárog a tönkjéből.

Mérges gombák ősszel: vigyázz velük, veszélyesek!

A népszerű hobbi árnyoldala, hogy sajnos gyakran előfordulnak gombamérgezéses esetek is. Fontos, hogy olyan gombát, amelyet nem saját felhasználásra, saját felelősségünkre gyűjtöttünk, semmi esetre se fogadjunk el vagy vásároljunk meg más laikus gombászoktól, kizárólag a gombapiacokon kapható, bevizsgált és biztonságos gombákat együk meg! A Nébih statisztikái szerint a legtöbb magyarországi gombamérgezésért a nagy döggomba, a világító tölcsérgomba, a karbolszagú csiperke és a gyilkos galóca felelős.

A legrettegettebb mérges gombák közé tartozó gyilkos galóca

Még a fent ismertetett, legjellegzetesebb, könnyen felismerhető őszi gombáknak is megvannak a mérgező gombák között a párjaik:

• Erdőszéli csiperke: könnyű összetéveszteni a mérgező karbolszagú csiperkével, illetve a rettegett, halálosan mérgező gyilkos galócával.
• Ízletes vargánya: összetéveszthető a farkastinóruval - nyomásra zöldül vagy kékül, a vargánya viszont nem - vagy az epeízű tinóruval, amit keserű vargányának is neveznek. Ez egy enyhén mérgező, rossz ízű gomba, ami fiatal korában nagyon hasonlít a vargányára.
• Sárga rókagomba: a mérgező gombák közül a világító tölcsérgombával, a narancsvörös rókagombával, a narancsvörös álrókagombával, az ibolyás rókagombával és a sárga gerebengombával lehet összetéveszteni.
• Nagy őzlábgomba: mérgező rokona a büdös őzlábgomba és a vörhenyes őzlábgomba, amelyek bár méretükben elmaradnak a nagy őzlábtól, hasonlíthatnak rá; a kezdők azonban leggyakrabban a mérgező kerti őzlábgombával tévesztik össze.

Karbolszagú csiperke, az erdőszéli csiperke mérgező hasonmása

Ősszel gyűjthető gombák nyomában: erre figyelj, ha gombászni készülsz

Mielőtt gombászni indulnánk, mindig tartsuk észben az etikus gyűjtögetésre vonatkozó szabályokat: mindenekelőtt ügyeljünk arra, hogy ha találunk egy bőséges őszi gombalelőhelyet, semmi esetre se taroljuk le azt. Mindig hagyjunk meg a helyszínen néhány egészséges gombát, hogy szaporodhassanak, főleg, ha jövőre is szeretnénk gyűjtögetni a kiszemelt lelőhelyen. A begyűjtött gombákat mihamarabb dolgozzuk fel, ugyanis romlandó alapanyagról van szó!

A gombászáshoz vigyünk magunkkal szellős kosarat (ne használjunk nejlonszatyrot), kesztyűt és kést, mindemellett figyeljünk arra is, hogy viseljünk zárt ruházatot, ugyanis ősszel rengeteg kullancs található a növényzetben. Soha ne gyűjtsünk be olyan gombát, amelynek nem tudjuk biztosan meghatározni a faját, pláne ne fogyasszuk el vagy ajándékozzuk oda másnak! Amennyiben feltételezhetően ritka, védett ehető gombát találtunk, hagyjuk a lelőhelyet sértetlenül!