Döbbenetes pusztulás: halomban állnak a kukacos haltetemek, katasztrófa fenyeget + Videó

Legalább 4 mázsa busa pusztult el Szegváron, az Akolszögi Holt-Tiszában. A halakat – főként busákat (Hypophthalmichthys molitrix) – helyi horgászok gyűjtötték össze és halmozták fel már több mint másfél hónapja, miután azok elpusztultak. A Horgász Egyesületek Csongrád Megyei Szövetsége (HECSMSZ) szerint azonban a tetemek elszállítására már nem volt lehetőség, mire a szervezet tudomást szerzett a helyzetről.

Oláh Szabolcs, a HECSMSZ ügyvezető elnöke a Délmagyarnak elmondta, hogy a pusztulást egy gombás megbetegedés okozta, amely főként a téli időszakban legyengült, táplálékhiánytól szenvedő busákat támadta meg. A busa planktonevő halfaj, és a hideg hónapokban jelentősen lecsökken a táplálékként szolgáló plankton mennyisége a víztestekben, ami tömeges legyengüléshez és fokozott betegséghajlamhoz vezethet.

Az Akolszögi Holt-Tisza egyénként népszerű a horgászok körében. A Horgász Egyesületek Csongrád Megyei Szövetsége áprilisban 500 kilogramm 2,5 kilós pontyot telepített a holtágba. A pusztulás hátterében ugyan nem a vízhiány áll közvetlenül, de a holtág vízszintje szintén aggasztóan alacsony. Az 52 hektáros Akolszögi Holt-Tisza jelenleg mindössze 10 hektáron áll víz alatt, legmélyebb pontján is csupán 1,5–1,75 méteres a vízréteg. Számos terület már teljesen kiszáradt, és gyom nő benne.

Fertőzésveszély és környezetvédelmi aggályok

Az árhullám, amely korábban minden tavasszal felfrissítette a holtág vizét, idén elmaradt. A Holt-Tisza csak akkor kap friss vizet, ha a Tisza vízállása olyan magas, hogy a gravitáció révén beáramlik. Az utolsó ilyen árhullám több mint 400 napja volt. Ez az éghajlati és hidrológiai anomália már önmagában is veszélyezteti az ökoszisztéma egyensúlyát.

Bucsányi László helyi horgász szerint a bomló haltetemek látványa és szaga rendkívül felháborító, de ami ennél is súlyosabb: a rothadó hús gócpontként szolgálhat különböző fertőzések és paraziták számára, veszélyeztetve nemcsak a megmaradt halállományt, hanem más állatfajokat is.

A HECSMSZ ugyan időközben több mentési akciót is végrehajtott más helyszíneken – például a mártélyi holtágban vagy a szegedi Maty-éren –, de az akolszögi holtág iszapos, fás, akadós jellege miatt ezek a műveletek itt sokkal nehezebbek. Oláh Szabolcs szerint, ha továbbra is hűvös idő marad, nem várható újabb tömeges pusztulás. Bíznak benne, hogy a Kárpátalján összegyűlő csapadék végül árhullámot hoz a Tiszán, és természetes módon pótlódik a víz a holtágban. Amennyiben ez nem következik be, úgy kármentesítő vízpótlással, szivattyús megoldással próbálják meg orvosolni a helyzetet.

A busapusztulás és a holtág kiszáradása nem egyedi eset: hasonló problémák az utóbbi években rendszeresen jelentkeznek hazánk más állóvizein is, amit az éghajlatváltozás, a vízgazdálkodási problémák és a víztestek természetes elöregedése egyaránt súlyosbítanak. Az Akolszögi Holt-Tiszából szinte teljesen eltűnt a víz – ez jól látható Bodrogi Attila hódmezővásárhelyi amatőr meteorológus pár napja készített videójában: